Nyilatkozott Szergej Lavrov

„(Donald) Trump (elnök) alatt az Egyesült Államok lett az egyetlen ország, amely nemcsak megértette az orosz fél érdekeit, hanem olyan megoldásokat is javasolt, amelyek figyelembe vennék a jelenlegi válság kiváltó okait” – hangoztatta Lavrov, aki szerint Moszkva mindig is az ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezését támogatta.

Azzal vádolta meg az európaiakat, hogy mindent megtesznek a béketörekvések akadályozása érdekében, beleértve a Trump-adminisztráció kezdeményezéseit is. Kifogásolta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Európa „hisztérikusan próbálják ráerőltetni” az amerikaiakra a fegyverszünet gondolatát, hogy Ukrajna újból felfegyverkezzék, és lélegzethez juttassák „a kijevi rezsimet”.

„Természetesen nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust” – hangsúlyozta.

Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi európai vezetőkkel aligha lehet megegyezni, mert túlságosan mélyen beléjük ivódott a Oroszország iránti gyűlölet. De, mint mondta, Moszkva ennek ellenére nem mond le a párbeszédről.

„A józan erők végül felébredtek, a hangjuk már hallható. És nemcsak Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, hanem Németországban és Franciaországban is. Vannak erők, amelyek elsősorban a saját nemzeti érdekeiket tartják szem előtt. (...) Most (a német kancellár, Friedrich) Merz azt mondta, hogy Oroszország európai ország, beszélni kell vele. Káprázatos!” – fogalmazott.

Megismételte, hogy Oroszország kész együttműködni mindenkivel, aki kész a kölcsönösségre, és „hajlandó tisztességesen, az egyenjogúság alapján, zsarolás és nyomásgyakorlás nélkül tárgyalni.

Nehezményezte, hogy az Európában kidolgozott biztonsági garanciák kizárólag ”a jelenlegi kijevi rezsimre„ vonatkoznak, és senki sem beszél az ukrán ellenőrzés alatt maradt orosz anyanyelvűek jogainak helyreállításáról, az orosz nyelv használata tilalmának feloldásáról, a kánoni ukrán ortodox egyház tevékenységéről. Leszögezte, hogy Oroszország számára elfogadhatatlanok azok a rendezési javaslatok, amelyek célja a jelenlegi ”náci„ rendszer megőrzése Kijevben.

A grönlandi válságra kitérve azt mondta, hogy a sziget körüli vita a gyarmati korszak következménye.

„Korábban nehéz volt elképzelni, hogy ilyesmi megtörténhet, beleértve a NATO egységes nyugati katonai-politikai blokként való megőrzésének kilátásait is” – mondta Lavrov, aki szerint az ügyben a nyugati országok igyekeznek egymás között megegyezni, ami „az ő döntésük, az ő joguk”, és Moszkvának, amely figyelemmel kíséri az események alakulását, nincs ehhez köze.

„Amikor a Grönland körül zajló eseményeket azzal indokolják, hogy ellenkező esetben Oroszország vagy Kína elfoglalná, erre nincs bizonyíték. (...) Nem kétlem, hogy Washingtonban pontosan tudnak arról, hogy nincsenek ilyen tervek” – mondta.

Közölte, hogy Oroszország érdekelt az együttműködésben az Északi-sarkvidéken és a Venezuela körüli feszültség enyhítésében. Beszámolója szerint Moszkva, Teherán és „Tel-Aviv” megvitatta az Izrael és Irán közötti kölcsönös támadási tilalomról szóló megállapodás lehetőségét.

Az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezetről (EBESZ) elmondta, hogy az mélypontra jutott, és nem világos, hogy lehetséges-e az újjáélesztése. Nehezményezte, hogy a szervezet, amely az egyenlőség és a konszenzus elvein alapult, „olyan eszközzé alakult át, amelyet a Nyugat, a többségét kihasználva, Oroszország ellen fordít”.

Közölte, hogy Moszkva továbbra is részt vesz benne, hogy együttműködjön azokkal az országokkal, amelyek megőrizték józan eszüket.

„Kapcsolatot fogunk tartani velük, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megakadályozzuk az EBESZ-t abban, hogy saját magát temesse el” – hangsúlyozta.

Úgy vélekedett, nem világos, hogy ez az euroatlanti struktúra helyet kap-e a kialakítandó eurázsiai biztonsági rendszerben.

„Az euroatlanti biztonsági koncepció hiteltelenné vált. Éppen ezért beszélünk az eurázsiai koncepcióról. (...) Egy idő után úgyis meg kell állapodni abban, hogy az integrációs struktúrákban az új, nagy, akár nemzeti, akár regionális szereplők hogyan fognak együttműködni. És most napirenden van (...) a párbeszéd arról, hogy hogyan lehet ezt a multipolaritást rendezni” – magyarázta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különmegbízottja tervek szerint Davosban megbeszélést fog folytatni az amerikai küldöttséggel az ukrajnai rendezésről. Hozzátette, hogy Moszkva nincs tisztában az ukránok és az európaiak között folyamatosan zajló tárgyalások tartalmával.

Megismételte, hogy Oroszország támogatja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok helyreállítását az Egyesült Államokkal.

A gázai Béketanácsról szólva, ahová Oroszország is meghívást kapott, elmondta, hogy Moszkvának még nagyon sok kérdése van a testülettel kapcsolatba. Kifejezte reményét, hogy az orosz fél az amerikaiakkal folytatandó tárgyalások során választ kap majd ezekre.

Közölte, hogy Oroszországot nem hívták meg a G7-csoport párizsi csúcstalálkozójára.