Jogszabályokkal a kiberfenyegetésekkel szemben

A brüsszeli közlemény szerint az intézkedést az indokolja, hogy Európa naponta szembesül kiber- és hibrid támadásokkal az alapvető szolgáltatások és a demokratikus intézmények ellen, amelyeket – mint írták – kifinomult állami és bűnözői csoportok hajtanak végre.

Az új jogszabályokat tartalmazó csomag elfogadása esetén növelni fogja az EU információs és kommunikációs technológiai (IKT) ellátási láncainak biztonságát. Egyszerűbb tanúsítási eljárás révén biztosítani fogja, hogy az európai felhasználókhoz eljutó termékek tervezésüknél fogva biztonságosak legyenek kiberbiztonsági szempontból. Megkönnyíti a meglévő uniós kiberbiztonsági szabályoknak való megfelelést, és megerősíti az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséget (ENISA) abban, hogy támogassa a tagállamokat és az EU-t a vonatkozó fenyegetések kezelésében.

„A jelenlegi geopolitikai környezetben Európa biztonsága már nemcsak a termékek vagy szolgáltatások műszaki biztonságáról szól, hanem a beszállítókkal kapcsolatos kockázatokról is, különösen a függőségekről és a külföldi beavatkozásról” – fogalmaztak.

Az Európai Bizottság javaslatot tett Európai Unió kiberbiztonsági irányelvének felülvizsgálatára is azzal a céllal, hogy csökkentse az unión kívüli országok beszállítói jelentette kiberbiztonsági aggályokat és kockázatokat a létfontosságú ágazatok esetében, figyelembe véve a gazdasági hatásokat és a piaci kínálatot is.

A csomag olyan intézkedéseket is bevezet, amelyek egyszerűsítik az uniós kiberbiztonsági szabályoknak és kockázatkezelési követelményeknek való megfelelést az EU-ban működő vállalatok számára. A módosítások egyszerűsítik a meglévő szabályokat, észszerűsítik a zsarolóvírus-támadásokkal kapcsolatos adatgyűjtést, és megkönnyítik a határokon átnyúló szervezetek felügyeletét – írták.

Az új kiberbiztonsági jogszabálycsomagra vonatkozó javalatot az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia, ezt követően azonnal hatályba lép. Az irányelv kapcsolódó módosításainak elfogadását követően a tagállamoknak egy évük lesz arra, hogy átültessék azt nemzeti jogrendjükbe – tájékoztattak.