Külföld
Elfogadták a fegyverkorlátozási törvényt Ausztráliában
Az ausztrál parlament a decemberi tömeggyilkosság miatt változtatott
Az új törvények megalkotására azt követően került sor, hogy decemberben az Iszlám Állam terrorszervezet befolyása alatt álló két fegyveres 15 embert ölt meg egy sydney-i hanukaünnepségen.
A kedden elfogadott fegyvertörvényben tovább szigorítják a fegyvertartást, és a kormány által finanszírozott visszavásárlási programot hoznak létre a lőfegyvereik leadására kötelezettek kártalanítására.
A gyűlöletbeszéd elleni új törvény értelmében azon csoportok ellen is fel lehet majd lépni, amelyeket Ausztrália nem nyilvánított terrorszervezetnek, mint például a több más országban már betiltott Hizb ut-Tahrir iszlamista csoport.
Kedden a képviselőház mindkét törvényjavaslatot elfogadta, a fegyverkorlátozásról szóló törvényt pedig már a szenátus is megszavazta. A gyűlöletbeszéd elleni törvényjavaslat szenátusi elfogadása várhatóan szerdán szintén megtörténik.
Tony Burke belügyminiszter a fegyvertörvény vitájában a parlamentnek elmondta, hogy a decemberi gyilkos támadást elkövető, indiai származású, 50 éves Sajid Akram és 24 éves fia, Naveed Akram az új törvények szerint nem birtokolhatott volna fegyvert.
Az apa, akit a rendőrség lelőtt a Bondi Beachen a december 14-én a zsidó hívők elleni támadás során, törvényes tulajdonosa volt a támadásban használt fegyvereknek. A sebesülten rendőrkézre került Naveed Akramot többek között 15 rendbeli gyilkosság és egy terrorcselekmény elkövetésével vádolják. Az új törvény értelmében az apa külföldi származása miatt, és mert nem volt ausztrál állampolgár, nem birtokolhatna fegyvert, a fia pedig azért nem, mert bár ő már Ausztráliában született, de szélsőségesekkel való kapcsolatai miatt 2019-ben az ausztrál titkosszolgálat (ASIO) megfigyelése alá került.
„Az antiszemita terrortámadásra válaszolva foglalkoznunk kell a motivációval és a módszerrel is” – hangsúlyozta a belügyminiszter a parlamentben. Hozzátette: „Két emberrel van dolgunk, akiknek a fejében és a szívében szörnyű antiszemita bigottság élt. És olyan fegyvereik voltak, amelyekkel nem lett volna szabad rendelkezniük”.
A gyűlöletbeszéd elleni új törvény szerint az ausztrál titkosszolgálat (ASIO) szerepet kap annak eldöntésében, hogy milyen gyűlöletet szító szélsőséges csoportokat kell betiltani.
A Nemzetiszocialista Hálózat elnevezésű neonáci csoport bejelentette: azt tervezi, hogy feloszlatja a szervezetét, mert nem akarja, hogy tagjai összeütközésbe kerüljenek a törvénnyel.
Az ausztrál parlament a decemberi tömeggyilkosság miatt indította korábban idei ülésszakát.
A legutóbbi hasonlóan súlyos támadás 1996-ban történt Ausztráliában, amikor egy magányos lövöldöző 35 embert ölt meg Tasmania államban. Válaszul a parlament megszigorította a fegyvertartás szabályait, aminek következtében jelentősen csökkent a magántulajdonban lévő gyorstüzelő fegyverek száma. A kormány mintegy 700 ezer fegyvert vásárolt vissza, de mivel a visszavásárlás finanszírozását felerészben az egyes államoknak kellett fedezniük, Tasmania, Queensland és az Északi Terület nem vett részt ebben a programban.
Burke közölte, hogy a kormány folyatni akarja a tárgyalásokat az érintett államokkal és területekkel a fegyverek visszavásárlásáról.
