Külföld
Ciprus kiáll Ukrajna mellett
Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök beszélt erről Strasbourgban

Ukrajna azért küzd, hogy Európában ne lehessen erővel határokat átrajzolni, mert ha ez az elv sérül, minden alku tárgyává válik – mondta a politikus. Az elnök közölte: a korábbi nemzetközi rend már nem adottság; az ukrajnai háború, a Közel-Kelet instabilitása, a kereskedelmi feszültségek, a stratégiai függőségek fegyverként való használata, valamint a klímaváltozás és a migrációs nyomás egyszerre alakítják át az uniót.
A ciprusi elnökség programjából kiemelte az autonómia erősítését a biztonság, a védelem és a felkészültség révén, a sürgős európai védelmi képességfejlesztést, a NATO-EU együttműködés erősítését, valamint a tengeri és energetikai útvonalak védelmét. Az elnök közölte: csak az erős, innovatív és versenyképes Európa lehet valóban önálló.
Ennek része az egységes piac elmélyítése, az ipar modernizációja, a zöld és digitális átállás, valamint a kis- és közepes vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése. Az autonóm Európa egyben nyitott Európa is. A bővítés – Ukrajnától a Nyugat-Balkánig – az EU legerősebb geopolitikai eszköze – mondta, kiemelve, hogy az európai integráció addig nem lehet teljes, amíg Ciprus megosztott.
Aposztólosz Dzidzikosztász uniós biztos hangsúlyozta: a ciprusi elnökség célkitűzései teljes mértékben összhangban állnak az Európai Unió előtt álló kihívásokkal. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy 2026-ban még mindig van megszállás alatt álló uniós tagállam. Hangsúlyozta: a ciprusi kérdés átfogó, igazságos és tartós rendezése továbbra is kiemelt uniós cél. A biztos üdvözölte az elnökség biztonsági és védelmi fókuszát, az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartását, valamint a migrációs és menekültügyi paktum teljes körű végrehajtását.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője rámutatott: Európa nem találja a helyét az átalakuló világrendben, és fennáll a veszélye annak, hogy a partvonalra szorul, miközben mások formálják a világpolitikát.
A brüsszeli ideológia-vezérelt politika helyett az új geopolitikai realitásokra épülő stratégiára van szükség, ezért irányváltást várnak a ciprusi elnökségtől. A jelenlegi döntések zsákutcába vezetik Európát, a migrációs paktumot el kell vetni, mert a migrációt nem menedzselni vagy kvóták alapján szétosztani kell, hanem meg kell állítani az Európai Unió külső határain. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban új narratíva kell, a háborús retorika helyett konkrét lépésekre van szükség a béketárgyalások irányába, támogatva az amerikai béketörekvéseket – mondta.
Hozzátette: Ukrajna korlátlan finanszírozása nem tartható fenn, mert az Európa jövőjének eladósításához vezet. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország Szlovákiával és Csehországgal együtt kimaradt ebből. Elfogadhatatlannak nevezte a következő hétéves uniós költségvetés tervezetét is, amely „veszélyezteti” az Európai Unió két legsikeresebb politikáját, a közös agrárpolitikát és a kohéziós politikát.
Az európai emberek egyre inkább azt érzik, hogy Brüsszel nem őket védi, hanem saját hatalmát erősíti. Vissza kell térni ahhoz az alapvető célhoz, amiért az Európai Unió létrejött: a béke, a biztonság és a jólét garantálásához. A Patrióták azt várják, hogy a ciprusi elnökség ebbe az irányba tegyen konkrét lépéseket – mondta Gál Kinga.
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője közölte: a ciprusi soros elnökségtől az Európai Parlament „nagykoalíciója” és az Európai Bizottság azt várja, hogy előrelépjen a nagy ügyekben, különösen a költségvetési kérdésekben.
Ez „rázós menet” lesz, mivel eddig 193 milliárd eurót költöttek a háborúra, most pedig további 90 milliárd eurós hitelt vennének fel, amelyet beépítenének a következő hétéves uniós költségvetésbe, emellett egy újabb 100 milliárd eurós tételt is terveznek. Ezt csak úgy tudják megvalósítani, hogy közben csökkentik a kohéziós forrásokat, és 20 százalékkal megvágják az agrártámogatásokat – közölte.
Felidézte: Ursula von der Leyen bizottsági elnök ciprusi beszédében elvárásként fogalmazta meg a migrációs paktum végrehajtását. A politikus szerint ez azt jelenti, hogy „szét akarják teríteni a bajt”. Ezekkel a tervekkel az európai emberek többsége nem ért egyet – tette hozzá.
Bírálta az uniós döntéshozatali gyakorlatot, mondván: az egyhangúság helyett minősített többséggel erőltetnek át ügyeket, megvonják a kritikus tagállamok forrásait, az állampolgárok hangját pedig „tényt ellenőrzőkkel” próbálják elnyomni.
Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselje közölte: a ciprusi elnökség programja világosan rögzíti, hogy az Európai Unió erejének alapja a jogállamiság és a jogbiztonság, amelyeknek a hétköznapi emberek életében is érvényesülniük kell. Példaként egy felvidéki magyar gazda esetét említette, akit egy évtizedekkel ezelőtti jogszabályra hivatkozva fosztottak meg földjétől, majd figyelmeztették, hogy a Benes-dekrétumok bírálata büntetőjogi következményekkel járhat.
Ez nem a múlt, hanem a jelen valósága, és a 21. századi Európában elfogadhatatlan. Nincs helye a kollektív bűnösség elvének, és a jogbiztonságot nem válthatja fel a félelem. A ciprusi elnökség prioritásai minden uniós szereplőt arra köteleznek, hogy ezekkel a jogsértésekkel szemben fellépjen – jelentette ki a politikus.
