Külföld

Botrány az EU-ban

Tusk szövetségese bosszút követel, és az Európai Bíróság elé rángatná hazánkat

A lengyel igazságügyi miniszter a Politicónak panaszkodott arról, hogy Magyarország menedékjogot adott Zbigniew Ziobrónak.

Botrány az EU-ban
Zbigniew Ziobro menedékjogot kapott
Fotó: AFP/NurPhoto/Jakub Porzycki

Ahogy arról a Mandiner is többször beszámolt a liberális lengyel kormány jogi háborút indított a Jog és Igazságosság konzervatív lengyel párt korábbi miniszterei és vezető politikusai ellen. Nemrég Waldemar Żurek lengyel főügyész vádat emelt Mateusz Morawiecki, az európai konzervatívok egyik vezető alakja, Jan Krzysztof Ardanowski volt mezőgazdasági miniszter és Mariusz Błaszczak PiS-pártvezető ellen is. Błaszczak az oldalán a következőt reagálta:

„Törvénytelenséggel van dolgunk. Soha nem látott helyzet állt elő, visszatért a kommunizmus”.

Zbigniew Ziobro korábbi igazságügyi miniszter tavaly év végén éppen Magyarországon tartózkodott, mikor vádat emeltek ellene, és a kormány menedékjogot adott neki.

A magyar külügyminisztérium azzal érvelt, hogy a Ziobro ellen Lengyelországban folyó büntetőeljárások politikai üldözésnek minősülnek.

Az ügy kapcsán interjút adott Waldemar Żurek lengyel igazságügyi miniszter a Politicónak, amelyben úgy állította be, mintha teljesen politika-mentes lenne a Lengyelországban zajló leszámolási hadjárat, és amelyben felvetette, hogy Brüsszelnek kellene beavatkoznia.

A miniszter azt állította, hogy az eset „feltárja az uniós jog egy veszélyes gyenge pontját, amely lehetővé teszi a populista kormányok számára, hogy szövetségeseiket megvédjék a börtöntől”.

A liberális politikus szerint Brüsszel nem hagyhatja válasz nélkül a lépést.

Ziobro ügye az egykori helyettesének, Marcin Romanowskinek az ügyét követi, akinek 2024-ben menedékjogot biztosított Magyarország, és aki érvényes elfogatóparancs ellenére is ott maradt. Az uniós intézmények eddig nem tettek semmilyen lépést, hogy Budapestet rákényszerítsék a kiadatására.

December végén Budapest törvénybe iktatta, hogy megtiltja a bíróságoknak az európai elfogatóparancsok alkalmazását, ha menedékjogot adott az állam. A magyar tisztviselők azzal védekeztek, hogy a döntés szükséges volt a lengyel politikusok védelméhez, akiket szerintük politikai üldözés fenyeget. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Magyarország azért adott menedéket lengyel állampolgároknak, mert Lengyelországban „a demokrácia és a jogállamiság válságban van”.

Żurek szerint az Európai Bizottságnak Magyarországot az EU legfelsőbb bírósága, az Európai Bíróság elé kellene állítania.

A Bizottság még nem tett lépéseket. Markus Lammert szóvivő a múlt héten kijelentette, hogy az uniós jog feltételezi, hogy minden tagállam biztonságos a politikai üldözés szempontjából, vagyis az uniós polgároknak nem kellene menedékjogot kérniük máshol az unióban.

Żurek szerint nem szabad várni a magyarországi választásig és abban bízni, hogy megbukik a Fidesz, hanem fel kell lépni Magyarország ellen – írta meg a Mandiner.

Kapcsolódó írásaink