Trump „béketanácsa”, amelynek feladata a világszintű válságok megoldása

Az amerikai elnök, Donald Trump által létrehozott új „béketanácsban” az államok határozatlan ideig biztosíthatják helyüket, ha egy éven belül egymilliárd dollárt adnak a költségvetéshez. Ez derül ki a chartatervezetből, amelyről több média is beszámolt, és amelynek teljes szövegét a „Times of Israel” tette közzé, számol be a focus.de.

A 13 fejezetből az is kiderül, hogy az amerikai kormány jelentősen bővíteni szeretné a tanács mandátumát – a korábbi, a Gázai övezet békéltetésére és újjáépítésére összpontosító tevékenységén túl. A tanácsnak így a világ minden táján felmerülő válságokkal és konfliktusokkal kell foglalkoznia.

Verseny az ENSZ-szel?

A kritikusok ezért máris az ENSZ-szel való lehetséges versenyről beszélnek, amelyet Trump folyamatosan diszfunkcionálisnak bírál. Ez a kritika a preambulumban is visszaköszön. Ott megállapítják, hogy a tartós béke „pragmatikus ítélőképességet, ésszerű megoldásokat és bátorságot igényel, hogy eltérjünk azoktól a megközelítésektől és intézményektől, amelyek túl gyakran kudarcot vallottak”. A cél egy „rugalmasabb és hatékonyabb” nemzetközi testület létrehozása a béke előmozdítása érdekében.

Meghívók az első állam- és kormányfőknek

A jelenlegi koncepció szerint a tanácsnak a gázai konfliktusra kell összpontosítania. A testület Trump gázai béketervének második fázisához tartozik, amely a háború tartós befejezését és a terrorista szervezet Hamász lefegyverzését irányozza elő, amit a szervezet elutasít. A testületnek feladata a partvidék új átmeneti kormányának felügyelete.

Több állam- és kormányfő saját bevallása szerint nemrégiben meghívást kapott Trump-tól, hogy vegyen részt az úgynevezett békétanács munkájában. Meghívót kapott például Recep Tayyip Erdogan török elnök, Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi államfő, Javier Milei argentin elnök és Viktor Orbán magyar miniszterelnök.

Trump egyedüli elnök, széles körű hatalommal

A chartatervezetben rögzítve van, hogy Trump az elnök, és csak az általa meghívott állam- és kormányfők lehetnek tagok. A rendes tagság három év után lejár, kivéve, ha az országok egymilliárd dollárt fizetnek be a tanács költségvetésébe.

A dokumentum módosításait a tagok kétharmados többsége határozhatja meg, a elnök további jóváhagyásával. Továbbá a béketanács többek között akkor szűnik meg, „amikor az elnök azt szükségesnek vagy megfelelőnek tartja”.