Rendkívüli ülést hívtak össze az EU nagykövetei Brüsszelben

Az EU-tagállamok hevesen tanácskoznak arról, hogyan reagáljanak Donald Trump amerikai elnök vámokkal való fenyegetőzésére a Grönland-konfliktusban. Az egyik lehetőség a francia kormány által felvetett, „kereskedelmi bazookának” is nevezett EU-eszköz aktiválása. De mi is ez?

Eszköz a kereskedelempolitikai nyomás ellen

2023 végén az EU létrehozott egy eszközt, amellyel védekezhet a kereskedelempolitikai nyomás ellen. Az úgynevezett Anti-Coercion Instrument (ACI) gazdasági kényszer esetén alkalmazható. A vonatkozó rendelet szerint ehhez olyan helyzetnek kell fennállnia, amelyben egy harmadik ország kereskedelmi intézkedésekkel próbálja kényszeríteni az EU-t vagy egy tagállamot egy bizonyos döntés meghozatalára.

Az Európai Bizottság honlapján az eszközről azt írják, hogy az ilyen gyakorlatok elfogadhatatlan beavatkozást jelentenek az Unió és az EU-tagállamok legitim szuverén döntéseibe. Példaként a brüsszeli hatóság egy olyan kereskedelmi partnert említ, amely további, hátrányos vámokat vezet be vagy azzal fenyeget.

A lehetséges intézkedések sokfélék

A lehetséges ellenintézkedések köre tehát széles: vámok, áruk és szolgáltatások behozatalára és kivitelére vonatkozó korlátozások, vagy az EU-piacra való belépés különböző korlátozásai. Ez kiterjedhet például a külföldi közvetlen befektetésekre vagy a pénzügyi piacokra is.

A vonatkozó rendelet azonban azt is kimondja, hogy az ellenintézkedések csak végső eszközök lehetnek, és arányosaknak kell lenniük. Az ACI elsődleges célja a visszatartás. Ezért az eszköz akkor a legsikeresebb, ha nem kell alkalmazni, áll a rendeletben.

A tagállamok kérelmet nyújthatnak be

Egy tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság először megvizsgálja, hogy gazdasági kényszerről van-e szó. Ezt követően a Tanácsnak is meg kell állapítania ezt. Ezután a Bizottság felszólítja a harmadik országot, hogy szüntesse be a kényszert, és a legjobb esetben egyidejűleg tárgyalásokat kezdeményez vele. Megvizsgálják, hogy lehetséges-e tárgyalás, közvetítés vagy békéltetés.

Ha ez nem jár sikerrel, az EU ellenintézkedéseket hozhat. Ha ezek később már nem szükségesek, az EU megszünteti őket. Franciaország jelezte, hogy a jelenlegi esetben kérni fogja az eszköz aktiválását, ahogyan azt Emmanuel Macron elnök környezete közölte.

Megtorló vámok lehetnek lehetségesek

Valószínűnek tűnik, hogy az EU egyelőre csak az új eszköz alkalmazásával fenyegetőzik a gazdasági kényszerintézkedések ellen. A továbbiakban a fejlemények az USA reakciójától fognak függni.

Ha az eszköz bevetésre kerül, akkor megtorló vámok vethetők ki az amerikai áruk importjára. Ezenkívül az amerikai vállalatok kizárhatók a közbeszerzésekből, vagy bizonyos termékekre behozatali és kiviteli korlátozások vezethetők be.

A vámegyezményekben szereplő megállapodások felfüggesztése

Biztosnak tűnik továbbá, hogy az EU felfüggeszti a nyáron kötött vámegyezményben szereplő bizonyos megállapodások végrehajtását. Ezek többek között előírják az összes amerikai ipari termékre kivetett vámok eltörlését és az EU piacra jutásának javítását bizonyos amerikai mezőgazdasági termékek számára. Ezenkívül a legtöbb európai termékre 15 százalékos amerikai vámot kell alkalmazni.

Az EU Parlamentjének jóváhagyása a vámmegállapodáshoz most már kizártnak tűnik. Több frakció – köztük az Európai Néppárt (EVP), amely a legnagyobb frakció – a legutóbbi fejleményekre tekintettel elutasító álláspontját fejezte ki. A szavazásra a héten kerül sor - írja a focus.de.