A francia kormány megkerüli a parlamentet

Az alkotmány 49.3-as cikkét – amelyet szavai szerint „sajnálattal és egy kis keserűséggel” kedden léptet életbe a kormányfő – Emmanuel Macron elnök 2022-es újraválasztása óta minden évben érvénybe léptettek a parlamenti kisebbséggel működő kormányok a költségvetés elfogadásához.

Jövőre a kormány mintegy 30 milliárd eurós átfogó megtakarítást tervez, hogy az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára csökkentse.

A francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő elítélte a két nagy ellenzéki párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés „nagyon egyértelmű szabotázskísérleteit” a költségvetési vitában, amelyet a múlt héten felfüggesztett a kormány.

A 43.3-as cikk értelmében egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.

A kormány bejelentését követően mindkét nagy ellenzéki párt azonnal jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.

Emmanuel Macron elnök hétfőn a kormányülésen úgy vélte, hogy a miniszterelnök által javasolt „kompromisszumos” költségvetési tervezet garantálja a „stabilitást” és lehetővé teszi „az ország előrehaladását” – mondta a kormányszóvivő. Ez a munka „kompromisszumokat és engedményeket követelt mindenki részéről” – tette hozzá Maud Bregeon.

A kormányfő védelmébe vette a költségvetési kompromisszumot, amelyet egy megállapodás előzött meg a Szocialista Párttal. Az ellenzéki párt feltehetően nemmel szavaz vagy tartózkodik majd a Nemzetgyűlésben a bizalmatlansági indítványok szavazásakor, s ezzel esélyt adhat a költségvetés elfogadásához.

„Szilárdnak, komolynak tűnik számomra ez a szöveg, amely egyáltalán nem kedvez a fiskális őrületnek, ahogy egyesek mondani szokták, ugyanakkor bevételt biztosít az államnak” – fogalmazott Sébastien Lecornu.

Franciaország az idei évet költségvetés nélkül kezdte meg, miután a Nemzetgyűlésben a képviselők novemberben szinte egyhangúlag elutasították a 2026-os költségvetési tervezetet. Négy héten át tartó, 125 órányi heves vitasorozat után, amelyben 2246 módosító javaslatot tárgyaltak meg a képviselők – egyebek mellett a vagyonadóról és a nagyvállalatok különadójáról –, a parlament 577 fős alsóházában 404-en – egyetlen támogató szavazat mellett – elutasították a tervezet bevételi oldalát. Ezzel elvetették a teljes törvényjavaslatot anélkül, hogy a kiadási részt megvizsgálták volna.

Ezt követően a francia parlamenti eljárásrendnek megfelelően a felsőház a kormány eredeti szövegét vizsgálta meg, a kompromisszumos módosítások nélkül. A szenátorok el is fogadtak egy átdolgozott változatot, de a két ház héttagú közös bizottsága nem tudott megegyezni a végső változatban, és ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy még az év vége előtt megszavazza azt a parlament.

A miniszterelnöki hivatal ekkor az Államtanács elé terjesztett egy rendkívüli tervezetet az állam működése folytonosságának biztosítására. A technikai szöveg lehetővé teszi az állam számára, hogy idén is folytassa a hatályos adók beszedését, miközben a saját kiadásait befagyasztja mindaddig, amíg a képviselők nem szavazzák meg a tényleges költségvetést.

Bár a vita újraindult a parlamentben, lehetetlennek tűnt a kompromisszum a takarékossághoz és adócsökkentésekhez ragaszkodó jobboldal és a baloldal nyomására több bevételt és kevesebb költségvetési megszorítást követelő pártok között.

A miniszterelnök viszont – aki alig másfél év alatt a negyedik kormányt vezeti – már korábban elkötelezte magát amellett, hogy nem érvényesíti az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a kormánynak a törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül. Ezen az ígéretén változtatott most a patthelyzet feloldása érdekében.

A tervezett megszorítások miatt az előző kormányok lemondásra kényszerültek. Szeptemberben Francois Bayrou 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó kabinetjét, azt megelőzően, 2024 decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja már a GDP 115 százalékát.

A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.