Grönland miatt szembefordulhat egymással két NATO-ország?

A Politico beszámolója szerint Carney ezt egy pekingi sajtótájékoztatón mondta újságíróknak, miután tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-ping kínai államfővel.

„Grönland jövőjéről Grönlandnak és a Dán Királyságnak kell döntenie” – fogalmazott a kanadai kormányfő. Egyúttal felszólította a NATO-szövetségeseket – köztük az Egyesült Államokat is –, hogy tartsák tiszteletben vállalt kötelezettségeiket. Hangsúlyozta: Ottawa támogatja Dánia szuverenitását a stratégiai jelentőségű sarkvidéki sziget felett, amelynek megszerzését Washington felvetette.

„Dánia NATO-partnerei vagyunk, és ez a partnerség továbbra is érvényben van. A NATO 5. és 2. cikkelyéből fakadó kötelezettségeink változatlanok, és teljes mértékben kiállunk mellettük” – tette hozzá Carney.

Nyilatkozata nyomán óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon a kanadai miniszterelnök tisztában van-e azzal, hogy szavai értelmezhetők úgy is, miszerint Kanada fegyveres konfliktus esetén Dánia oldalán lépne fel az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben Koppenhága Grönland védelmére kényszerülne.

Korábban Dánia és Grönland vezetése is figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a sziget területi integritását, és ne tegyen kísérletet annak megszerzésére.

Ezzel egy időben a Grönlandon állomásozó dán egyesített sarkvidéki erők parancsnoka, Søren Andersen tábornok úgy nyilatkozott: a dán hadsereg elsősorban az esetleges orosz aktivitás figyelemmel kísérésére összpontosít a térségben, nem pedig egy amerikai katonai fenyegetés elhárítására.