Külföld

Dísztemetés jár a Caracasban megölt kubaiaknak

Súlyos emberi és erkölcsi ára lett Kuba venezuelai kalandjának.

Dísztemetés jár a Caracasban megölt kubaiaknak
A kubaiak tiszteletüket fejezték ki a 32 kubai katona temetésén, akik a venezuelai vezető, Nicolas Maduro elfogására irányuló támadásban vesztették életüket
Fotó: AFP/Yamil Lage

Napkeltétől kezdve rengeteg katona, kormánytisztviselő és civil sorakozott föl a havannai repülőtér és a fegyveres erők minisztériuma közötti úton azért, hogy tisztelegjen a Venezuelában elesett harminckét kubai katona földi maradványai és a temetési menet előtt - írja helyszíni tudsítása alapján a BBC. Mint olvasható, az állam vezetői - Raúl Castrótól Miguel Díaz Canel elnökig - a légikikötőben vették át az „elesett hősök” hamvait szállító dobozokat.

A minisztérium épületének előcsarnokában minden egyes koporsót kubai zászló borított, és az adott katona vagy hírszerző tiszt fényképe mellett a „becsület és dicsőség” szavakat lehetett olvasni.

Ugyanakkor mindez az esemény ékesen bizonyította, amit Venezuelában évek óta sokan állítottak: jelesül, hogy a kubaiak az ország biztonsági apparátusának minden szintjén jelen vannak, s hogy a kétoldalú hírszerzési megállapodások kulcsfontosságú részét képezik a két állam kapcsolatának. A lap utal rá, a katonák halála után azonban a kubaiak úgy érzik, mintha a homok került volna az olajozott gépezetbe. Ugyanis egy nappal a temetés előtt Venezuela ideiglenes elnöke, Delcy Rodriguez telefonhívást folytatott Trump elnökkel, amely után „nagyszerű embernek” nevezte őt.

Úgy tűnik, a Rodriguez- és a Trump-adminisztráció modus vivendit keres a kapcsolatok elmélyítésére - de ennek ellenére a kubai kormányban kevesen értik még, mit hoz a jövő. Ugyanis ha Venezuela kiesik a képből, akkor a Havanna által államilag működtetett szocializmus a korábbinál is mélyebb gazdasági válságba fog merülni.

A BBC aláhúzza, a sziget széles körű áramszünetekkel küzd. Az amerikai embargó és a kormányzat rossz gazdálkodása által sújtott lakosság a legjobb esetben is csak máról-holnapra tengődik. Az üzemanyag szűkös és a GDP motorja, a turizmus nem éri el a világjárvány előtti szintet.

Kapcsolódó írásaink