Pánik Európában

A szövetség eddig nem adott ki olyan nyilvános nyilatkozatot, amely megerősítené Dánia és Grönland területi integritását, és nem reagált Trump ambícióira sem, aki a Fehér Ház közlése szerint a vásárlás mellett a „katonai fellépést” is lehetséges opciónak tartja. Trump azzal érvel, hogy Dánia nem védi eléggé a szigetet a növekvő orosz és kínai aktivitással szemben.

Mark Rutte NATO-főtitkár, aki jó kapcsolatot ápol Trumppal, szokatlanul hallgatag maradt az ügyben. Bár európai tisztviselők elismerik, hogy az USA központi szerepe korlátozza a szervezet mozgásterét, sokan úgy vélik: a csend növelheti Trump büntetlenségérzetét.

A helyzet példátlan kihívás elé állítja a szervezetet: egy USA általi invázió vagy annexiós kísérlet két szövetséges közvetlen konfliktusát jelentené, ami megkérdőjelezné a kölcsönös védelemről szóló 5. cikkely érvényességét.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki korábban kerülte a nyilvános konfrontációt, a héten változtatott álláspontján. Kijelentette: Trump komolyan gondolja Grönland megszerzését, és figyelmeztetett, hogy egy szövetséges elleni katonai akció aláásná a NATO-t. Koppenhága lépése mögött a NATO hallgatása miatti növekvő frusztráció áll.

Az európai vezetők igyekeznek egységet mutatni. Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatot adott ki Dániával, hangsúlyozva a szuverenitás védelmét. Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa pedig felvetette egy „Grönlandi Őrszem” (Greenland Sentinel) misszió létrehozását a kritikus infrastruktúra védelmére - írta meg a karpathir.com.

Mark Rutte a CNN-nek adott interjújában kitért a közvetlen válaszadás elől a fenyegetésekkel kapcsolatban, inkább Trump értékelésével értett egyet az orosz és kínai fenyegetést illetően. „Nézze meg Dániát, sokat fektetnek a hadseregükbe. És a dánoknak semmi kifogásuk az ellen, hogy az USA-nak nagyobb jelenléte legyen Grönlandon, mint most” – fogalmazott a főtitkár.