Külföld

Így befolyásolhatják a választásokat az ukránok?

Az interneten terjedő dokumentumok szerint Kijevnek nem mindegy, ki alakít kormányt áprilisban

Elemzők és politikusok részéről is többször elhangzott már, hogy Kijevnek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarországon kormányváltás történjen. Ez egyébként nem újdonság, Szijjártó Péter már évekkel ezelőtt arról beszélt, hogy folyamatos egyeztetés van a magyar baloldal és az ukrán vezetés képviselői között. Az elmúlt napokban pedig két, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fejlécével ellátott dokumentum kezdett terjedni az interneten. Ha valódiak, akkor a cél nem, csupán az eszközök változtak.

Így befolyásolhatják a választásokat az ukránok?
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Sergei Chuzavkov

Az elmúlt napokban két, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fejlécével ellátott dokumentum kezdett terjedni az interneten. A papírok formailag meggyőzőek: a nyelvezetük, az aláírások, az iktatási elemek és a QR-kódok legalábbis az eredetiség látszatát keltik, míg a bennük részletezett intézkedések logikusak, és egybe vágnak korábbi híresztelésekkel.

Elemzők és politikusok részéről is többször elhangzott már, hogy Kijevnek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarországon kormányváltás történjen, és egy ukrán szempontból együttműködőbb kabinet kerüljön hatalomra. Ez egyébként nem újdonság, Szijjártó Péter már 2022 márciusában arról beszélt, hogy „a magyar baloldal csúnyán lebukott. Lebuktak, hogy van egyeztetés, mégpedig folyamatos egyeztetés a magyar baloldal és az ukrán kormány képviselői között és a magyar baloldal ígéretet tett arra, hogyha kormányoznának, akkor azonnal döntenének fegyverek szállításáról Ukrajnába és azonnal megszavaznák az Európába – ezen belül Magyarországra – irányuló kőolaj- és földgázszállítások szankcióját”. Majd külön kitért arra, hogy Ukrajna külügyminisztere felhívta hazája budapesti nagykövetét, akivel „a magyarországi választási eredmény befolyásolásának lehetőségéről” konzultált.

Négy év múltán a jelek szerint a cél nem, csupán az eszközök változtak. Az első dokumentum egy SZBU-s levél, amelyet a szöveg szerint Denisz Smihal védelmi miniszternek címeztek, és kifejezetten „a magyarországi parlamenti választásokról” szól. A levél azt állítja, hogy létezik egy „speciális munkacsoport”, amely a magyar választásokra szakosodott, és intézkedéseket hajtanának végre az ukrajnai magyarok „kompakt lakóhelyein”, vagyis azokon a területeken, ahol nagyobb tömbökben élnek Kárpátalján.

A szöveg külön kiemeli a Beregszász környéki térséget, ahol a kívánt célok elérése érdekében a szerző fontosnak tartja a hadiállapot rendjének megerősítését, méghozzá egy megrendezett dróntámadás ürügyén, ehhez pedig 3-4 „Geran” típusú drónok beazonosítható roncsdarabjainak összegyűjtését kéri egy 2026 márciusára időzített akció keretében.

A második dokumentum egy kétoldalas munkaanyag, amelynek címzettje Julija Szviridenko miniszterelnök. Ebben a szerző azt állítja, hogy a Fidesz „Ukrajnával szemben ellenséges” politikát folytat, és hogy a magyarok lakta régiókban az SZBU elemzést végzett, s ennek eredménye szerint a kárpátaljaiak „túlnyomó része” Orbán Viktort támogatja.

Megemlíti azt is, hogy 2025 májusában az SZBU két kettős állampolgárt fogott el, akik a szöveg szerint a magyar nemzetbiztonságnak gyűjtöttek információkat ukrán katonai objektumok diszlokációjáról Kárpátalján. Ez egy fontos pont, mert valóban volt egy ilyen botrány, és a sajtóban is megjelent, hogy két személyt őrizetbe vettek, de a származásukról, állampolgárságukról nem közöltek részleteket. Ha tényleg kettősállampolgárok voltak, az a szóban forgó dokumentumok valószerűségét erősíti.

A továbbiakban pedig a feladatokról van szó. A szerző szerint regisztert kell készíteni azokról, akik 2022-ben postai úton szavaztak a magyar választáson; majd „kontroll” alá kell vonni őket, különösen ha regionális végrehajtó szerveknél dolgoznak. Emellett a postai elosztópontokon azonosítani és ellenőrizni kéne a magyar választási levelezést, és legalább részben – akár 40 százalékban – ki kellene szűrni a Fideszre leadott szavazatokat.

Ugyancsak a választójog gyakorlásának korlátozást szolgálhatná, ha a területi toborzóközpontok fokoznák a mobilizációs intézkedéseket a magyarok körében beregszászi, a nagyszőlősi, az ungvári és a munkácsi járásban. Valamint, ha a választások idejére szigorítanák a határforgalmi ellenőrzést az összes átkelőn, hogy megakadályozzák a kettős ukrán–magyar állampolgárok kiutazását, ha Magyarországon szavaznának. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy hasonlóra – a forgalom korlátozására – a legutóbbi moldovai választásokon is panaszkodott az EU-által támogatotott Maia Sandu ellenzéke, ennyiből tehát nem lenne példa nélküli.

Kapcsolódó írásaink