Az ENSZ megreformálását tervezi több tagállam

„A Biztonsági Tanácsnak a 21. századot, nem pedig az 1945 után közvetlenül jövő éveket kell tükröznie; éppen ezért elszántan dolgozunk azon, hogy a globális Dél nagyobb szerepet kapjon a testületben” – szögezte le a tárcavezető.

Mint mondta, a BT már bizonyította, hogy képes hatékonyan fellépni, és ezzel kapcsolatban a Közel-Kelet térségére vonatkozó béketervet említette példaként. Rámutatott azonban arra, hogy Berlin továbbra is kiáll a reformok mellett, különös tekintettel a működés egyszerűsítésére.

Novemberben Friedrich Merz kancellár, az Angolában rendezett EU-Afrika csúcstalálkozón hangsúlyozta, hogy Berlin támogatja két afrikai ország állandó tagságát a BT-ben, kiemelve, hogy az ENSZ-ben Európa és Afrika együtt a szavazatok több mint 40 százalékával rendelkezik.

„Együtt komoly súllyal bírunk, de ehhez az szükséges, hogy Afrika nemzetközileg is erősebben legyen képviselve, úgy, hogy az az egész kontinens fontosságát tükrözze” – szögezte le akkor Merz.

A BT-ben az ENSZ 193 tagjából 15 foglal helyet: az öt atomhatalom és a második világháború győztes országai állandó tagnak számítanak, vétójoggal rendelkeznek a testület határozataival kapcsolatban. A további 10 hely a többi tagállam között kétévente rotálódik.

Németország a BT 2027-2028-as időszakában betöltendő ideiglenes tagságáról 2026-ban szavaznak. A két további jelölt Ausztria és Portugália.

A BT reformjait Németország mellett a többi között India, Japán és Brazília is sürgeti. Ez a négy ország alkotja az úgynevezett G4 országcsoportot, amelynek célja, hogy tagjai a testület állandó tagjaivá váljanak. A G4 már több mint egy évtizede kampányol a BT átalakításáért, és korábban több reformtervet dolgozott ki.