Rejtett érdekek állhatnak a háború mögött

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint egy ilyen akció végrehajtásához komoly hírszerzési és felderítési háttérre lenne szükség, amit szerinte Ukrajna önmagában nem biztos, hogy képes lenne előteremteni. Úgy véli, ha valóban történt támadás, az csak nyugati támogatással valósulhatott meg.

Dróntámadás indult Putyin novgorodi rezidenciája ellen, de minden eszközt megsemmisített az orosz légvédelem. Oroszország Ukrajnát tette felelőssé. Az orosz vezetés úgy véli, a támadás időzítése – közvetlenül az amerikai–ukrán tárgyalások után – a békerendezési folyamat szabotálására irányult. A Kreml szerint a támadás politikai üzenete egyértelmű, és Putyin erről telefonon tájékoztatta Donald Trumpot, jelezve, hogy az ilyen akciókra válasz érkezhet.

Az amerikai elnök dühös lett a támadás miatt, és úgy nyilatkozott, hogy az ilyen támadások akadályozzák a béke felé vezető erőfeszítéseket. Az orosz álláspont szerint a történtek azt mutatják, hogy Kijev nem érdekelt a tárgyalásos rendezésben, és a dróntámadás ennek szándékos eszköze.

Somkuti Bálint szerint a dróntámadás tényére nem áll rendelkezésre minden kétséget kizáró bizonyíték, ugyanakkor több körülmény is arra utal, hogy az orosz állítás nem teljesen alaptalan.

A támadás időzítése egybeesett a Zelenszkij–Trump-találkozóval, miközben úgy tűnik, közel a washingtoni–kijevi megállapodás. Ez a háborúpárti erőknek Ukrajnában, Európában és az Egyesült Államokban egyáltalán nem kedvez – fogalmazott.

A szakértő emlékeztetett: Donald Tusk lengyel miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna nem kényszerülhet kompromisszumra, mert az szerinte „felbátorítaná Oroszországot”. Somkuti szerint jól látható, hogy az európai globalista politikai körök – köztük brit erőcsoportok – érdeke a háború folytatása.

Somkuti Bálint kiemelte, ha a támadás valóban megtörtént, ahhoz komoly hírszerzési és felderítési támogatásra lehetett szükség. Egy ilyen csapáshoz szükséges az elnöki rezidencia pontos helyének ismerete és több technikai feltétel. Ez nyugati támogatás nélkül nem következhetett volna be – mondta.

A szakértő úgy látja, az akció célja a békefolyamat kisiklatása lehetett, és a történtek akár a rendezés végét is jelenthetik.

A szakértő szerint Moszkva válaszlépései kiszámíthatók: Az ukrán energetikai infrastruktúra várhatóan további, még intenzívebb támadásoknak lesz kitéve. A fronton kevés új célpont maradt, az ukrán hátország viszont még nem került teljes körű csapás alá – fogalmazott.

Ugyanakkor Somkuti Bálint arra is felhívta a figyelmet: az orosz médiában hetek óta beszélnek egy nagyobb hadművelet előkészítéséről. Szerinte nem kizárt, hogy az állítólagos dróntámadás kommunikációs előfutára lehet egy tervezett eszkalációnak.

Könnyen lehet, hogy nem minden úgy történt, ahogy a médiában megjelent. Ez akár egy médiakampány része is lehet, amely előkészíti a hátország elleni nagyszabású orosz csapásokat – tette hozzá.

Miközben Moszkva a katonai válaszlépésekre készül, Washingtonban is komoly politikai feszültségek alakultak ki a történtek nyomán.

Trumpra saját háborúpárti körei is nyomást gyakorolnak. Harcias kijelentéseket tehet, de nagy valószínűséggel nem fogja leállítani az ukrajnai támogatást. Bár elégedetlenségét jelzi Zelenszkij felé, a kapcsolatokat nem szakítja meg – mondta.

A szakértő szerint a támadás egyértelműen terheli az amerikai–ukrán viszonyt, de nem szakítja meg. A történtek így tovább növelik a feszültséget. Moszkva és Washington reakciója jól mutatja: újabb érzékeny szakaszba lépett a konfliktus – olvasható a Magyar Nemzet oldalán.