Bűncselekménnyel vádolják Franciaországot

Francia gyarmat volt, szabad állam lett, és megharagították. Algéria parlamentje megszavazott egy törvényjavaslatot, amely bocsánatkérésre és kártérítés megfizetésére kötelezné Franciaországot az észak-afrikai ország 130 éves megszállása miatt, ami várhatóan tovább élezi a Párizzsal régóta fennálló feszültséget. Ez a lépés már régóta fenyeget, de úgy tűnik, Emmanuel Macronnak „sikerül elérnie” amit korábban egyik elnökelődjének sem – írta a vg.hu.

Franciaországban csaknem 900 ezerre teszik az ország Algériában született lakóinak számát, de rajtuk kívül még több százezren algériai származásúak.

Erre a lépésre akkor kerül sor, amikor az algériai–francia kapcsolatok az elmúlt évtizedek mélypontjára süllyedtek. Macron elnök tavaly támogatta a szomszédos Marokkó fennhatóságát a vitatott Nyugat-Szahara felett. Ez szerfelett feldühítette Algériát, amely segíti a fél évszázada a terület függetlenségéért harcolókat. A belga Niuewsblad szerint a parlament egyhangúlag határozott és a törvényt ünneplés fogadta.

A francia gyarmatosítás állami bűncselekmény volt – mondják.

Az algériai képviselők külső források szerint szerdán támogatták azt a jogszabályt, amely a francia gyarmatosítást „állami bűncselekménynek” minősíti, és Franciaországot „háborús bűnökért és emberiesség elleni bűncselekményekért” teszi felelőssé az 1830 és 1962 közötti gyarmati uralom idején. A javaslat ugyanakkor bűncselekménnyé tenné a korszak bármilyen „dicsőítését” is.

Hasonló törvényjavaslatot először 1984-ben, majd ebben az évezredben többször is benyújtottak, de korábban sosem jutott túl az alsóházon; most már csak a felsőház jóváhagyására és Abdelmadjid Tebboune elnök aláírására van szükség ahhoz, hogy törvénnyé váljon.

Feszült vitáik ellenére a két ország aktívan kereskedik egymással. Algéria biztosítja Franciaország cseppfolyósított földgázszükségletének egy részét és a francia TotalEnergies SE partner az OPEC-tag ország olajprojektjeiben.

A törvényjavaslat szövege több mint két tucat cikkelyből áll, amelyek közül az egyik 27 bűncselekmény-típust sorol fel a francia gyarmatosítással összefüggésben, ideértve a civilek elleni katonai támadásokat, a fegyveres erő túlzott alkalmazását és a nem hagyományos fegyverek használatát.

Egy másik cikkely követeli, hogy Franciaország tisztítsa meg az 1960-as években Algéria déli sivatagában végrehajtott nukleáris kísérletek által szennyezett területeket, adja át az érintett övezetek térképeit, valamint fizessen kártérítést a kísérletek áldozatainak és kedvezményezettjeiknek. Emellett felszólít a „kézzelfogható” és „nem kézzelfogható” javak – köztük a nemzeti archívumok – visszaszolgáltatására.

A javaslat bűncselekménnyé nyilvánítja a francia gyarmatosítás bármilyen formájú dicsőítését – szóban, írásban, videón is –, és az elítéltekre akár tíz év börtönbüntetést és legfeljebb 1 millió dináros (7720 dolláros) pénzbírságot szabna ki. A szöveg ugyanakkor nem határozza meg pontosan, mi minősülne dicsőítésnek.

A törvényjavaslat „nem irányul egyetlen nép ellen sem, és nem a bosszú vagy a gyűlölet szításának szándékával készült – mondta a parlament elnöke, Ibrahim Boughali a hónap elején a képviselőházban. – Sokkal inkább azon az elven alapul, hogy az emberiesség elleni bűncselekményeket nem lehet az idő múlásával eltörölni, erőszakkal igazolni vagy elhallgatni.”