Peking szembe néz a „példátlan kockázatokkal”

Kína szerint a mesterséges intelligencia (MI) egyszerre stratégiai lehetőség és potenciális kockázat – tehát nem kategorikusan csak egyik vagy másik. A pekingi vezetés világosan látja, hogy az MI kulcsszerepet játszhat az ország gazdasági növekedésében, technológiai felzárkózásában és katonai fejlesztéseiben, ugyanakkor attól is tart, hogy az új technológia megingathatja a társadalmi stabilitást és végső soron a kommunista párt hatalmát. Ez a kettősség határozza meg azt az összetett szabályozási rendszert, mely az elmúlt hónapokban látványosan szigorodott.

A legnagyobb fejtörést a csetbotok jelentik a hatóságok számára. Ezek a rendszerek képesek önálló válaszokat generálni, és elvileg olyan kérdéseket is felvethetnek, melyek a pártvezetés legitimitását, a történelmi narratívát vagy a politikai berendezkedést érintik.

Peking ezért véglegesítette azokat a szabályokat, melyeken korábban már együtt dolgozott az MI-fejlesztő cégekkel. A The Wall Street Journal szerint az új előírások alapján a csetbotokat csak politikailag szűrt adatokon lehet betanítani, és a nyilvános indulás előtt egyfajta „ideológiai vizsgán” is át kell menniük. Minden MI által generált szöveget, képet és videót egyértelműen meg kell jelölni, és visszakövethetővé kell tenni, hogy szükség esetén gyorsan lehessen fellépni a nemkívánatos tartalmak terjesztőivel szemben.

A hatóságok saját közlése szerint egy három hónapos ellenőrzési kampányban 960 ezer olyan MI-tartalmat távolítottak el, melyet illegálisnak vagy károsnak minősítettek. A mesterséges intelligencia időközben bekerült a nemzeti vészhelyzeti reagálási tervbe is, olyan kockázatok mellé sorolva, mint a földrengések vagy a járványok. Ez jól mutatja, hogy az állam mennyire komolyan veszi a technológiában rejlő veszélyeket.

A pekingi döntéshozók ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy a túlszabályozás visszafoghatja az innovációt. Kínának nem érdeke, hogy lemaradjon a globális MI-versenyben az Egyesült Államok mögött, ahol egyelőre jóval megengedőbb a hatósági hozzáállás. Maga Hszi Csin-ping is arról beszélt korábban, hogy a mesterséges intelligencia „példátlan kockázatokat” hordoz.

Egyelőre úgy tűnik, Kína megpróbálja megtalálni a középutat. A kínai fejlesztésű modellek nemzetközi összevetésben is jól teljesítenek, különösen egyes szűkebb területeken, például a programozásban. Az amerikai nagy modellek többsége továbbra sem érhető el Kínában. Kérdés ugyanakkor, hogy a szigorúbb kontroll mellett hosszabb távon mennyire tudják majd tartani a lépést az egyre összetettebb amerikai rendszerekkel olyan kínai szereplők, mint a DeepSeek.

Külföldi kutatók szerint a kínai megközelítésnek vannak előnyei is. Egyes mérőszámok alapján a kínai csetbotok kevesebb erőszakos vagy pornográf tartalmat generálnak, és ritkábban terelik a felhasználókat önkárosító viselkedés felé - írta meg a Világgazdaság.

Matt Sheehan, a Carnegie Endowment for International Peace elemzője szerint bár a párt elsődleges célja mindig is a politikai tartalmak kontrollja volt, a rendszerben vannak olyan szereplők, akik komolyan foglalkoznak az MI társadalmi hatásaival, különösen a gyerekek védelmével. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az angol nyelven használt kínai csetbotok bizonyos esetekben könnyebben „feltörhetők”, vagyis ügyes kérdezéssel veszélyes információk is kinyerhetők belőlük.