Miamiban alapozhatják meg a békét

Dmitrijev úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések „konstruktív légkörben” zajlanak, és hétfőig folytatódnak. Az orosz elnök különleges képviselője már az érkezése előtt optimista üzenetet tett közzé az X-en: egy korábbi repülőgépes videót osztott meg „a viharfelhőkön áttörő fényről”, utalva arra, hogy a „háborús uszítók” próbálják aláásni az amerikai béketervet, de szerinte mégis van esély a politikai rendezésre.

A cikk szerint a békefolyamat amerikai belpolitikai viták kereszttüzében zajlik. Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója egy konzervatív rendezvényen úgy fogalmazott: a „mélyállam” a háború folytatásában érdekelt, és igyekszik meghiúsítani Trump béketörekvéseit, sőt szerinte egyes európai és NATO-körök a közvetlen USA–Oroszország-konfliktust kockáztatják. Dmitrijev saját X-bejegyzésében nyíltan támogatásáról biztosította Gabbardot, azt állítva, hogy leleplezi a „harmadik világháborút provokáló” mechanizmusokat.

Moszkvában ugyanakkor óvatosságra intenek. Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója emlékeztetett: az ukrán és európai szereplők által javasolt módosítások Trump béketervéhez szerinte „nem hozzák közelebb a megállapodást”, és továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak. Washingtonban sem zárják ki, hogy a harcok 2026-ban is folytatódhatnak: Matthew Whitaker NATO-nagykövet a Fox Newsnak arról beszélt, Ukrajnának fel kell készülnie a háború folytatására, ha nem sikerül most egyezségre jutni.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szintén jelezte, hogy akár személyesen is csatlakozhat a floridai egyeztetésekhez. Nyilatkozata szerint a konfliktus lezárása „óriási idő- és energiaigényű” folyamat, de a világon egyedül az Egyesült Államok képes valóban mindkét féllel tárgyalni, és felmérni, lehetséges-e politikai úton véget vetni a háborúnak.

A Kommerszant értesülései szerint a békecsoma legvitatottabb pontjai továbbra is a Donbász jövője és a biztonsági garanciák. Volodimir Zelenszkij legutóbbi nyilatkozatában azt mondta: jelenleg „nincs megállapodás, és az is lehet, hogy nem is lesz”. Az ukrán elnök elvileg nem zárja ki a csapatok részleges visszavonását, de „tükörszerű” megoldást követelne, vagyis Kijev csak annyit lépne hátra, amennyit Moszkva is, egy fegyver- és csapatmentes, szabad gazdasági térségért cserébe.

Korábban nyugati lapok arról írtak, hogy az EU és az USA két dokumentumot is előkészített Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáiról, amelyek akár európai katonai jelenlétet is tartalmazhatnak – ezt Moszkva elutasítja. Zelenszkij eközben elismerte: Ukrajna saját erőből nem képes fenntartani egy 800 ezres hadsereget, ezért partnerei részleges finanszírozását is a biztonsági garanciák részének tekinti.

A Kommerszant összegzése szerint így körvonalazódik az amerikai elképzelés: Kijev bizonyos, egyelőre nem részletezett területi engedmények árán erős, nemzetközileg rögzített biztonsági garanciákhoz juthatna. Hogy ez a kompromisszum elfogadható-e az orosz vezetés számára, és ténylegesen „megszülethet-e a béke Miamiban”, egyelőre teljesen nyitott kérdés.