Külföld
Bevallották Brüsszelben az ukrán hitel kamatát
Ennyibe kerül az európai embereknek a háború
Sokba fog fájni az Európai Unió állampolgárainak, hogy a vezetőik az e heti csúcson a befagyasztott orosz vagyon jogilag erősen kétséges felhasználása helyett a közös hitelt választották megoldásként, amelyet a hétéves költségvetés terhére nyújtanak Ukrajnának, hogy finanszírozzák a következő két évben az országot.
Ukrán hitel: ennyibe kerül az európai embereknek
A 90 millárd eurós hitel után az uniós adófizetők évi hárommilliárd euró kamatot fognak fizetni
a 2028-ban kezdődő hétéves költségvetés idején – tudta meg a Politico az Európai Bizottság magas rangú illetékeseitől.
A magyarokat, a szlovákokat és a cseheket kivéve, akik összefogtak, hogy kimaradjanak ebből. Orbán Viktor így 1400 milliárd forintot spórolt meg Magyarországnak.
A hitelre azért van szükség, mert Ukrajna egyébként áprilisra kifogyott volna a pénzből, a jövő évi költségvetés tervezett hiánya 71,7 milliárd euró. Ennek az összegnek az ismeretében erősen kérdéses, elég lesz-e két évre az EU 90 milliárdja, mivel Európa magára maradt Kijev támogatásában, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a brüsszeli döntés napján tartott szokásos éves sajtótájékoztatóján ismét világossá tette, hogy esze ágában sincs befejezni a háborút.
Három ország kimarad a közös hitel terheiből
Magyarország, Szlovákia és Csehország kimarad ugyan az adósságteher megosztásából, de beleegyeztek abba, hogy nem akadályozzák Ukrajna finanszírozási igényeit. A megállapodás részeként a bizottság a jövő hét elején javaslatot tesz egy úgynevezett megerősített együttműködésre, amely jogi platformot biztosít a többi 24 országnak a közös adósság emelésére.
Az Ukrajnának eredetileg a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával szánt 210 milliárd eurós finanszírozási csomag számos jellemzője átkerül a közös adósság tervébe. Ezek közé tartoznak a részletekben történő kifizetési struktúrák, a korrupcióellenes biztosítékok, valamint a Kijev hadseregére és az ország költségvetési szükségleteire fordítandó pénzösszeg vázlata.
Az eredeti opciót megakadályozta Bart De Wever belga kormányfő ellenállása, aki mellé több tagállam is felsorakozott, de a döntő jelentőségű valószínűleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök támogatása volt, akinek a szava most több okból is többet nyom a latban, mint Rómáé általában.
Ukrajnának ráadásul nem is kell visszafizetnie a kölcsönt
A 90 milliárd eurót Kijev két összegben kapja meg, 45-45 milliárdot az idén és jövőre is, de az adósság kifizetése nem lesz olcsó az EU-nak. Brüsszeli illetékesek szerint a kamatok fizetését már 2027-ben megkezdik, de az abban az évben „csak” egymilliárd eurót tesz majd ki. A végösszeg így 22 milliárd euró.
Ráadásul a kölcsönt csak akkor kell Ukrajnának visszafizetnie, ha Oroszország befejezte a háborút, és jóvátételt fizet Kijevnek. Ez még a Politico szerint is valószínűtlen, ami azt jelenti, hogy az EU-nak folyamatosan hiteleznie kell Kijevnek, vagy előbb-utóbb felhasználja a befagyasztott orosz eszközöket.
Ehhez azonban újabb politikai megállapodásra lenne szükség az EU vezetői között, mivel Belgium határozottan ellenzi a befagyasztott eszközök felhasználását, amelyek nagy részét a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi letétkezelőben tárolják.
Moszkvának rengeteg eszköze van a visszavágásra
Az orosz jegybank azonban már beperelte a Eurocleart, Oroszország pedig Európát, és még rengeteg a jogi lehetőség, akár fél évszázados pereskedés is várhat az EU-ra.
Moszkvának azonban több más eszköz is a rendelkezésére áll a visszavágásra, például az úgynevezett C-típusú számlák, amelyeken az Oroszország által barátságtalannak tartott országok orosz értékpapírjai vannak, Dmitrij Medvegyev volt elnök szerint körülbelül 300 milliárd dollárnyi értékben, vagy az uniós magánbefektetők, például
- az OTP,
- az osztrák Raiffeisen
- és az olasz UniCredit
ott lévő vagyona.
A befagyasztott vagyon felhasználása jogilag annyira aggályos, hogy az EU-n kívül más nem is támogatja. Még az uniós tag Franciaország, ahol 18 milliárd eurónyi orosz vagyonkészlet van, sem akarta bevonni a jóvátételi hitelkezdeményezésbe.
Japánban mintegy 30 milliárd dollár értéket kezelnek, de Tokió is világosan értésre adta, hogy jogi aggályok miatt nem hajlandó a felhasználására. Tokió döntését az is befolyásolta, hogy az Egyesült Államok nem Ukrajna megsegítésére, hanem Donald Trump béketervének részeként akarja felhasználni a befagyasztott orosz vagyont, ezért Tokió nem akarta felbosszantani kulcsfontosságú szövetségesét.
Az Egyesült Államok egyébként az EU-hoz képest elenyésző értékű, mindössze ötmilliárd dollárnyi (4,3 milliárd eurónyi) orosz vagyont fagyasztott be – írta meg a vg.hu.
