Továbbra sincs konszenzus a befagyasztott orosz banki vagyon felhasználásáról

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Bóka János elmondta: a tagállami vezetők csütörtökön kezdődő tanácskozásának előkészítése során meghatározó kérdés Ukrajna finanszírozása, amely minden tagállam szerint kiemelt politikai jelentőségű napirendi pont lesz.

Jelenleg egyetlen verzió van napirenden, mégpedig a befagyasztott orosz banki vagyon felhasználása, azonban ebben továbbra sincs egyetértés - jelentette ki. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország Szlovákiával egyetértésben jogi, politikai és pénzügyi aggályait fejezte ki.

Hasonló értelemben szólt hozzá Belgium is; a belga álláspont szerint a felajánlott politikai, jogi és pénzügyi garanciák egyelőre nem állnak rendelkezésre. A kérdésben az egyeztetések folytatódnak - mondta. A tanácskozás napirendjén szerepelt a következő hétéves uniós költségvetési keretterv (MFF) is, amelyről a vezetők első politikai szintű eszmecseréjére kerül sor.

Bóka János tájékoztatása szerint a dán uniós elnökség egy tárgyalási keretet, úgynevezett "negoboxot" terjesztett elő, amelynek alkalmasságáról megoszlanak a tagállami vélemények. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek szerint a keret nem jeleníti meg megfelelően azokat az alapvető stratégiai kérdéseket, amelyekben állam- és kormányfői döntés szükséges.

Bóka János példaként említette azt az elképzelést, amely szerint a közös agrárpolitika, a kohéziós politika és a belügyi alapok forrásait egy egységes alapba vonnák össze. Véleménye szerint ez olyan alapvető kérdés, amely vezetői szintű vitát igényel.

Ugyancsak kulcskérdésnek nevezte a kondicionalitások rendszerét, beleértve nemcsak az új, hanem az általános költségvetési kondicionalitás kérdését is, amely jelenleg nem szerepel döntési pontként a dán tárgyalási keretben. Emlékeztetett: az előző hétéves költségvetési keret elfogadásának is része volt a kondicionalitásról szóló döntés, ezért ezt a kérdést a következő MFF esetében is napirendre kell venni.

"Mindaddig, amíg a kondicionalitások kérdésében nincsen konszenzus, addig mi nem látjuk a megállapodást, az MFF jövőjét illetően sem" - szögezte le a miniszter. Mint mondta, a mostani tanácskozás során a miniszterek megkíséreltek megállapodásra jutni a bővítésre vonatkozó tanácsi következtetésekről is, ám konszenzus nem született.

"Magyarország nem tudta támogatni a szöveget, így tanácsi következtetések elfogadására nem került sor" - hívta fel a figyelmet. Bóka János szerint a dokumentum kiegyensúlyozatlan volt: valótlan képet festett Ukrajna előrehaladásáról és felkészültségéről, irreális politikai célkitűzéseket fogalmazott meg, miközben negatív irányban elfogult a Nyugat-Balkánnal és Georgiával szemben.

Magyarország ezzel a döntéssel azt az üzenetet kívánta közvetíteni, hogy a bővítési politika újraegyensúlyozására van szükség - mondta. Arról is beszámolt, hogy tanácsülést megelőzően kormányközi konferenciát tartottak Montenegró részvételével, amelyen a csatlakozási tárgyalások során öt újabb fejezet lezárásáról született döntés.

Ezzel kapcsolatban elmondta: Montenegró célja, hogy 2026 végéig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat, amit Magyarország megvalósíthatónak tart és teljes mértékben támogat. Hozzátette: a magyar álláspont szerint a tárgyalások előrehaladottsága miatt indokolt lenne egy ad hoc munkacsoport összehívása Montenegró csatlakozási szerződésének szövegezésére, bár erről egyelőre nincs konszenzus a tanácsban.