Moszkva kőkemény visszavágást ígér

Jogellenesnek minősítette az orosz jegybank az Európai Unió tervét a befagyasztott orosz vagyon felhasználására, és közölte: fenntartja magának a jogot, hogy minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vegyen az érdekei védelmében. A kormánynak is vannak eszközei a visszavágásra, és azokat ígérete szerint nem is hagyja majd kihasználatlanul – írja a Világgazdaság.

Az uniós tagállamok képviselői csütörtökön adtak rendkívüli hatáskört Ursula von de Leyennek és az általa vezetett Európai Bizottságnak a mintegy 210 milliárd eurós orosz vagyon végleges befagyasztására mindaddig, amíg Moszkva nem fizet háborús jóvátételt Ukrajnának.

A pénz zömét, mintegy 185 milliárd eurót a belgiumi Euroclear kezeli, amelyet az orosz jegybank már be is perelt egy moszkvai bíróságon, mert szerinte az intézet káros tevékenységet folytat, amely befolyásolja a központi bank pénzeszközeinek és értékpapírjainak rendelkezésre állását.

„Az Orosz Központi Bank eszközeinek közvetlen vagy közvetett felhasználására irányuló mechanizmusok, valamint az Orosz Központi Bank eszközeinek bármely más formájú jogosulatlan felhasználása jogellenes és ellentétes a nemzetközi joggal, többek között megsérti az eszközök szuverén immunitásának elveit” – idézte a bank közleményét a Reuters.

Az Euroclear nem reagált a brit hírügynökség megkeresésére. Belgium, az EU alapító tagja azonban ellenállt a bizottsági nyomásnak, méghozzá annyira, hogy Brüsszel megfenyegette Bart De Wever belga kormányfőt, hogy ha továbbra is vétóval él, az országát úgy kezelhetik, mint Magyarországot és háttérbe szorulhat az uniós döntéshozatalban.

Az orosz vagyon felhasználásával kapcsolatban azonban nem csupán Moszkvának és Magyarországnak vannak jogi aggályai, hanem Japánnak is, ahol 30 milliárd értékű van befagyasztva, amelyet Tokió nem hajlandó Ukrajna megsegítésére fordítani.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint az országban körülbelül 300 milliárd dollárnyi befagyasztott külföldi vagyon van az úgynevezett „C-típusú” számlákon, amelyeket 2022 márciusában hoztak létre az ukrajnai háború miatti nyugati szankciókra válaszul. Az orosz Sberbank becslése szerint a külföldiek tulajdonában lévő részvények után 2024-ben járó 787 milliárd rubel (9,9 milliárd dollár) osztalék 25 százalékát „C-típusú” számlákra fizették be.

Kockázatos azonban ehhez hozzányúlni, egyes orosz tisztviselők és üzleti vezetők legalábbis arra figyelmeztettek, hogy Oroszország ezen a területen tett lépései újabb lefoglalási hullámot válthatnak ki, amelynek során az EU-országok az orosz állampolgárok Európában található magántulajdonát veszik célba.

Uniós magánbefektetők is rendelkeznek jelentős vagyonnal Oroszországban, például az osztrák Raiffeisen és az olasz UniCredit. A helyi bankjaik jókora nyereséget termelnek, amelyet a tulajdonosok nem tudnak hazautalni.

A Raiffeisen például 83,9 milliárd rubel (egymilliárd dollár) nettó nyereséget jelentett orosz egységétől 2025 első felében.

Hatalmasat bukhat az OTP is, idén ugyanis nagyot nőhet az orosz leánybank profitja. Az OTP számára ugyan nincs stratégiai jelentősége az orosz piaci jelenlétnek, ám azért nagy kár lenne elveszteni az aranytojást tojó tyúkot.

A nemzetközi vállalkozások helyi leányvállalatai is gyakran úgy döntenek, hogy tevékenységükből származó bevételeiket a központi banknál helyezik letétbe, és a jelenleg 16,5 százalékos jegybanki alapkamathoz közeli kamatot kapnak.

Az orosz jegybank az EU-ból származó közvetlen külföldi befektetések összértékét 2022 elején 364 milliárd dollárra becsülte. Azóta sok EU-s vállalat elhagyta Oroszországot, vagy eszközeit a kormány lefoglalta és új tulajdonosoknak adta át. Orosz ügyvédek a Reutersnek elmondták, hogy a fizikai eszközök lefoglalása sokkal bonyolultabb, mint a „C-típusú” számlákon lévő eszközök megcélzása.

A második legnagyobb orosz bank, a VTB ügyvezető igazgatója, Andrej Kosztin arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva akár fél évszázadig tartó pereskedésbe kezdhet, ha az EU továbbra is ragaszkodik terveihez.

Beperelhetik az EU-t, Belgiumot és az Eurocleart az orosz és nemzetközi bíróságokon, akár az ENSZ bíróságán is.

Ráadásul ezek a perek kiegészülhetnek magánszemélyek által európai államok és szervezetek ellen indított több jogi eljárással.