Külföld

Az ukránok dezertálása rekordmagasságra emelkedett

A frontvonal védelmének összeomlása fenyeget

A fiatal ukránok egyre növekvő kivándorlása nemrégiben került a címlapokra. De a dezertálások problémája ennél nagyobb – úgy tűnik, még Oroszországhoz képest is.

Az ukránok dezertálása rekordmagasságra emelkedett
Ideje lenne hazamenni...
Fotó: Anadolu via AFP/Sofiia Bobok

A fiatal ukrán férfiak tömegesen hagyják el hazájukat. Ez érthető, mert Ukrajnában 25 éves kortól kötelező a katonai szolgálat. A besorozottaknak a legrosszabb esetben halállal vagy megsebesüléssel kell számolniuk, de minden esetben a háború nyomokat hagy a testükön és a lelkükön.

Manapság a fronton való életveszélyes bevetés sok férfi szemében még értelmetlenebbnek tűnhet, mivel Oroszország és az USA által kikényszerített fegyverszünet fenyeget.

Az ukrán hadsereg számára azonban, amelynek mintegy 200 000 katonája van a harcvonalon, minden dezertálás problémát jelent. Különösen azért, mert nem csak a fiatalok – akik néha még évekre vannak a behívástól – vonulnak el a katonai szolgálattól. Az okok emellett összetettebbek, a halálveszély önmagában nem magyarázza a problémát. De vegyük sorba a dolgokat.

„A dezertőrök többsége a kiképzés után és a frontszervezetbe való beilleszkedés előtt tűnik el. Ha Ukrajna nem javít ezen a helyzeten, hamarosan elfogynak a katonái, függetlenül attól, hogy milyen agresszíven toboroz” – mondta Gustav Gressel katonai szakértő a Tagesspiegelnek.

„A korrupciós botrány természetesen nem javított a bizalmi helyzeten” – tette hozzá. Adatai szerint októberben és novemberben ismét jelentősen megnőtt a jogosulatlan távollétek száma.

Összességében 2022 januárja óta körülbelül 150 000 ukrán katona távozott engedély nélkül a csapatából – becsüli az ukrán OSINT-csoport, a „Frontelligence Insight” egy november végén közzétett, átfogó elemzésében.

A dezertőrök száma magasnak tűnik, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy néhány katona valójában nem szökik meg a katonai szolgálat alól. Csak elégedetlenségük miatt váltanak egységet, és mégis bekerülnek a statisztikákba, mert ezt nem hivatalos úton, hanem feletteseik engedélye nélkül teszik.

Szembetűnő, hogy a veteránok nem alkotják a dezertőrök legnagyobb csoportját. Az olyan egységek, mint a 3. hadtest „nagyon aktív frontterületeken teljesítenek szolgálatot”, és mégis alacsony a dezertálási arányuk. A harcok intenzitása tehát nem az egyetlen döntő tényező a csapat elhagyásában, írja a „Frontelligence Insight”, számol be a focus.de.

Miért dezertálnak olyan sok frissen kiképzett katona?

Inkább a frissen toborzott katonák, akik kiképzésben vannak, vagy közvetlenül a frontra való áthelyezésüket megelőző időszakban vannak, mutatják a legmagasabb dezertálási arányokat. Ez a személyzethiány ritkán okoz közvetlen problémákat a fronton, „de fokozatosan gyengíti a védelmet”, mert csökken az utánpótlás.

A „Frontelligence Insight” öt okot nevez meg a fiatal katonák körében tapasztalható sok dezertálás miatt. Ezek a legmagasabb szintű diplomáciai erőfeszítésekhez és a rossz katonai vezetéshez is kapcsolódnak.

Félelem a nagy veszteségekkel járó régiókba való áthelyezéstől.

Alacsony bizalom a képzési rendszerekben és az a aggodalom, hogy a polgári képességeket figyelmen kívül hagyják.

Motiváció hiánya vagy a háború pozitív kimenetelében való hit hiánya, kombinálva a katonai vagy politikai vezetés iránti frusztrációval.

Igazságtalannak érzett mozgósítás, amely aránytalanul sok szegény embert érint.

Jogellenes mozgósítások, amelyek során például fogyatékkal élő embereket is behívtak, még akkor is, ha bemutatták a megfelelő dokumentumokat.

Az OSINT-csoport a csapatok létszámának 11–14 százalékát kitevő dezertálási arányt feltételez. A orosz hadseregben ez az arány 7–10 százalék között mozog. Ukrajna számára a probléma azért is nagyobb, mert Oroszország több potenciális toborzóra támaszkodhat.

Kijevet „a front védelmének lehetséges összeomlása” fenyegeti. Egy dolog világos: míg Ukrajna pénz és fegyverek tekintetében külföldi segítségre számíthat, a katonák tekintetében egyedül kell boldogulnia. Oroszország valószínűleg tisztában van ezzel.

A probléma úgy tűnik, hogy mára az ukrán politika legfelső szintjére is felkerült. Oleksandr Syrskyj főparancsnok bejelentette, hogy javítani fogják a katonai kiképzést.

Többek között a alapkiképzést 51 napra hosszabbítják, javítják a kiképzők kiválasztását, és pszichológiai támogatást nyújtanak a frissen kiképzett katonáknak – írja a The Kiev Independent.

Kapcsolódó írásaink