Az orosz „Buran” tankhajó az Északi-sarkvidék jégében rekedt

Több atomhajtású jégtörő bevetése ellenére egy orosz LNG-tanker nem tudta áttörni a hatalmas jégfalakat, és fel kellett adnia az Utrenny terminál elérésére tett kísérletét.

A „Buran”, egy 293 méter hosszú gázszállító hajó, a Barentsobserver szakportálszerint a „Buran” egy úgynevezett „árnyékflotta” tagja, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök birodalmához tartozik, és amelyet a „Novatek” orosz földgáz- és olajipari vállalat használ az Arctic LNG 2 projektből származó cseppfolyósított földgáz (LNG) Kínába történő szállítására. A „Barentsobserver” szerint a hajó december 2. és 7. között négy sikertelen kísérletet tett a terminál elérésére.

A jelenlegi hajóforgalmi adatok szerint az Egyesült Államok és az EU által szankcionált „Buran” jelenleg a Karas-tenger szomszédos vizein tartózkodik, és valószínűleg további utasításokra vár.

A jégképződés a vártnál korábban és sűrűbben jelentkezett

A jelentések szerint az október rendkívüli melegsége után az időjárás az Északi-sarkvidéken hirtelen megváltozott.

Már december elején az Ob-öböl vizei annyira befagytak, hogy még a tapasztalt helyi hajózási társaságokat is meglepetésként érte. A „Barentsobserver” egy hajózási portál jelentéseit idézi, miszerint a szilárd jég nemcsak korábban jött, hanem áthatolhatatlanabb is, mint az előző években.

A „Buran” egy négy LNG-tankerből álló flotta része, amely 2025 nyarán és őszén legalább tizenkét szállítást hajtott végre Utrennyből Kínába. Ezek a hajók mindegyike Arc4 jégszabványosztályú.

A jelentések szerint azonban ez a hajó nem alkalmas a kemény téli jégviszonyokra. A „Barentsobserver” szerint a Buran már a tavalyi télen is jelentős károkat szenvedett, amikor megpróbált átkelni a vastag jégen. A javítások több hónapig tartottak, és egy kínai hajógyárban végezték el.

Putyin jégtörő flottája folyamatos bevetésen

A nehéz körülmények leküzdése érdekében Oroszország szinte teljes atomhajtású jégtörő flottáját az Ob-öbölbe küldte. A Barentsobserver szerint a Burant jelenleg a 50 Let Pobedy támogatja, míg más hajókat az Ural, Arktika, Taymyr és Yamal jégtörők kísérnek. December 9-én a „Sibir” jégtörő négy hajóból álló konvojt kísért át a Vilkitsky-szoroson.

A legújabb jégtörő, a Yakutiya, amely csak 2024 decemberében állt szolgálatba, szintén úton van a régióba.

Hiány a magasan specializált LNG-tankerekből

Oroszország számára további problémát jelent a magasabb jégszabványoknak megfelelő LNG-tankerek hiánya. Míg a Yamal LNG-projekt 15 speciális Arc7 jégtörőből álló flottával rendelkezik, a Novatek nem tudott hasonló flottát felépíteni az Arctic LNG 2-projekt számára. Az „Aleksei Kosygin” nevű új Arc7-tanker építése azonban halad, írja a „Maritime Executive”. A hajó jelenleg tesztelési fázisban van, és még télen üzembe helyezik.

A jelentés szerint az Arc4-tankerek, mint például a Buran, könnyebb jégviszonyokra vannak tervezve, és vastag téli jég esetén feltétlenül jégtörők segítségére van szükségük. A portál szerint a szakértők emellett kritizálják ezeknek a hajóknak a konstrukcióját: az erősebb hajtóművek (kormánylapátok) hiánya és az orr alakja jelentősen megnehezíti a vastag jégen való navigálást.

Bizonytalan jövő az LNG-szállítások előtt

Mindkét forrás beszámolója egyértelműen rámutat, hogy a korai és sűrű jégképződés jelentősen veszélyezteti az Ob-öbölből származó LNG-exportot. Egyelőre nem világos, hogy a közepes súlyú LNG-tankerek, mint például a Buran, számára már véget ért-e a szezon, vagy alternatív megoldások találhatók-e. Oroszország ezért nagy reményeket fűz az új Arc7-tankerhez, az „Aleksei Kosygin”-hez, hogy fenntarthassa az északi-sarkvidéki terminálokból történő exportot.

Egy dolog azonban biztos: az ukrajnai háború kitörése után, amelynek lehetséges végéről jelenleg folynak a tárgyalások, és a nyugati szankciók bevezetése után Oroszország egyre inkább Kínához fordult kereskedelmi partnerként. Kína egyre fontosabb szerepet játszik Oroszország energiaexportjának felvevőjeként. Miközben a kereskedelem Európával jelentősen visszaesett, Oroszország fokozta gazdasági kapcsolatait Kínával. De az EU is importált Oroszországból folyékony földgázt körülbelül 4,48 milliárd euró értékben 2025 első félévében.

A fosszilis energiahordozóktól, mint az olaj és a szén, eltérően az EU eddig nem vezetett be gázszankciókat a függőségek miatt. Folyékony földgáz (LNG) formájában és a Turkstream gázvezetéken keresztül jelenleg továbbra is gáz érkezik a közösségbe. A 2022 februárja óta tartó orosz támadó háború Ukrajna ellen miatt azonban az EU-Bizottság most teljes mértékben meg akarja tiltani az orosz gáz behozatalát az államok közösségébe: a hatóság akaratának megfelelően 2028-tól nem érkezhet több gáz Oroszországból.

a dpa-val

HIRDETÉS