Külföld

Az X nem engedi, hogy Ursula hirdessen a platformon

A lépés a legújabb fejlemény az EU és Musk mikroblog-platformja közötti egyre éleződő vitában

Az X megtiltotta az Európai Bizottságnak, hogy hirdetéseket tegyen közzé a platformon, azzal vádolva a blokk végrehajtó szervét, hogy visszaél a rendszereivel.

Az X nem engedi, hogy Ursula hirdessen a platformon
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: AFP/Nicolas Tucat

A lépés a legújabb fejlemény az EU és Musk mikroblog-platformja közötti egyre éleződő vitában. Brüsszel nemrég 120 millió euró (körülbelül 140 millió dollár) bírságot szabott ki az X-re a digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján, azzal vádolva a vállalatot, hogy a kék pipás hitelesítési rendszerének megváltoztatásával félrevezette a felhasználókat.

Musk a bírságot politikai indíttatásúnak minősítette, és válaszul hevesen bírálta az EU-t, „negyedik birodalomnak” nevezve azt, és feloszlatását követelve.

Az X termékfejlesztési vezetője, Nikita Bier vasárnap jelentette be az intézkedést, válaszul az Európai Bizottság bírságáról szóló bejegyzésére. Szerinte az EU bejelentése „ironikus”, és azt állította, hogy az EB munkatársai szándékosan jelentkeztek be egy régóta inaktív hirdetési fiókba, hogy kihasználják az X hirdetési eszközeinek egy hibáját. Szerinte a cél az volt, hogy mesterségesen növeljék az üzenet elérését. Az X azóta megszüntette a fiókot.

Az EU állítólag 2023 végén abbahagyta a hirdetések vásárlását az X platformon. A Politico által idézett belső feljegyzésben a platformon elterjedt „tájékoztatási zavarok” miatt felmerült hírnévrombolási aggályokról esett szó, miután egy hónappal korábban gázai militánsok támadták meg Izraelt. A bizottság azonban továbbra is használja az X platformot a rendszeres kommunikációhoz - írja az oroszhirek.hu.

Musk brüsszeli kritikája támogatást kapott Washingtonban. Marco Rubio amerikai külügyminiszter az EU bírságát „minden amerikai technológiai platform és az amerikai nép elleni támadásnak” minősítette, és azzal vádolta az európai tisztviselőket, hogy politikai cenzúrát akarnak bevezetni.

A Telegram alapítója, Pavel Durov hasonlóan bírálta az EU szabályozóit, megismételve azt az állítását, hogy a nyugat-európai kormányok erőszakkal próbálják rávenni a technológiai vállalatokat a politikai beszéd elnyomására és a belföldi választásokba való beavatkozásra.

Kapcsolódó írásaink