A delegációk a másfél hónappal ezelőtt, június elején kicserélt memorandumokat vitatják meg, amelyek a felek béketerveit tartalmazzák. A Kreml előzetesen jelezte, hogy csodaszámba menő áttörésre nem számít a találkozótól.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerint a felek a két, egymásnak ellentmondó tervezetet fogják megvitatni. Vlagyimir Putyin korábban megerősítette, hogy „két teljesen ellentétes memorandumról” van szó, de a tárgyalások célja éppen a közeledési utak keresése - írja a RBC.
Az orosz javaslat
Az orosz memorandum többek között a Krím, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint a Zaporizzsjai és Herszoni területek nemzetközi elismerését, Ukrajna semlegességét (katonai szövetségektől való tartózkodás), atomfegyvermentes státuszának megerősítését, és a fegyveres erők létszámának korlátozását követeli. Továbbá szerepel benne az orosz ajkú lakosság jogainak biztosítása, a nácizmus propagálásának törvényi tiltása, az Oroszország elleni szankciók feloldása, valamint a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok helyreállítása.
A tűzszünet feltételeként Moszkva két opciót javasol: vagy az ukrán erők teljes kivonását az említett területekről, vagy egy tízpontos csomagajánlatot, amely magában foglalja a mozgósítás és a külföldi fegyverszállítások leállítását, valamint elnökválasztás kiírását Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz dokumentumot ultimátumnak nevezte, amelyet Kijev nem fog komolyan venni.
Az ukrán javaslat
Az ukrán memorandum a tárgyalások előfeltételének tekinti a teljes és feltétel nélküli tűzszünetet. Kijev ragaszkodik Ukrajna szuverenitásához, amely magában foglalja a jogot az euroatlanti közösséghez való csatlakozásra, és elutasítja a hadsereg létszámának vagy fegyverzetének korlátozását. Az ukrán fél szerint Oroszország 2014 óta szerzett területi nyereségei nemzetközileg nem ismerhetők el. A javaslat szerint az Oroszország elleni szankciókat csak fokozatosan lehetne feloldani, egy gyors visszaállítási mechanizmus (snapback) lehetőségével, a befagyasztott orosz vagyont pedig Ukrajna újjáépítésére kellene fordítani.
A nemzetközi háttér
A tárgyalásokra a nemzetközi helyzet változásának kontextusában kerül sor. Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban jelentette be, hogy megállapodás született a NATO európai tagjaival a szövetségi fegyverek „nagyszabású átcsoportosításáról” Ukrajnába. A séma szerint az európai országok saját készleteikből szállítanának Kijevnek, melyeket később amerikai beszerzésekkel pótolnának. Trump emellett „nagyon kemény” szankciókkal fenyegette meg Moszkvát, ha 50 napon belül (szeptember 2-ig) nem egyezik bele a tűzszünetbe.
A Ramstein formátum július 21-i ülésén több ország új katonai segélycsomagokat jelentett be. Nagy-Britannia és Németország lőszereket és drónokat, Kanada az ukrán hadiipar finanszírozását, Hollandia drónelhárító rendszereket és az F-16-osok karbantartását, Norvégia és Svédország pedig további drónokat és légvédelmi eszközöket ígért. A megbeszélések központi témája volt a Patriot légvédelmi rendszerek átadása is. A terv szerint Németország és Norvégia adna át rendszereket Ukrajnának, amelyeket később amerikai gyártmányúakkal pótolnának, de ezen csereeszközök beszerzése még nem történt meg.
Eközben a „készségesek koalíciója” keretében, amelyet Nagy-Britannia és Franciaország kezdeményezett, egy békefenntartó erő Ukrajnába küldésének ötletét vitatják meg a tűzszünet ellenőrzésére. Emmanuel Macron francia elnök szerint a kontingens magját adó francia-brit erők létszámát akár 50 ezer főre is emelhetik. Oroszország ezt egy külföldi beavatkozás előkészületeként értékeli, és jelezte, hogy az ilyen erőket legitim katonai célpontnak tekinti.
