Szlovákia visszavonta vétóját, így az EU elfogadta a 18. szankciós csomagot Oroszország ellen. A lépések érintik az olajárplafont, orosz bankokat, gázvezetékeket és harmadik országbeli vállalatokat is.
Az Európai Unió tagállamai július 18-án megállapodtak az orosz agresszió elleni 18. szankciós csomag elfogadásáról. A döntés a szlovák vétó feloldásával vált lehetővé. Miután Robert Fico kormánya heteken át blokkolta az új intézkedéseket, Pozsony végül kompromisszumot kötött az orosz fosszilis energiahordozók kivezetésének üteméről.
A csomag központi eleme a felülvizsgált olajárplafon, amely mostantól az orosz kőolaj átlagáránál 15 százalékkal alacsonyabban kerül meghatározásra. Ez a korábbi 60 dollárról körülbelül 47,60 dollárra csökkenti a maximális hordónkénti árat. A mechanizmus félévente felülvizsgálható, a piaci változásokhoz igazítva.
A G7-es árplafont eredetileg 2022 decemberében vezették be. A mostani módosítást az USA jelenlegi vezetésee nem támogatja, de Brüsszel bízik a többiek (Kanada, Japán, Egyesült Királyság) támogatásában.
A szankciós lista újabb 105 orosz áruszállító hajóval bővült, amelyek az EU szerint a korábbi olajárplafon kijátszására szolgáltak. Így az orosz "árnyékflotta" több mint 400 hajója szerepel már a feketelistán.
Emellett új tranzakciós tilalmak léptek életbe az Északi áramlat 1 és 2 gázvezetékekkel kapcsolatban is. Ezek a vezetékek 2022 óta nem működnek, de Brüsszel az újraindítás, karbantartás és bármilyen jövőbeli használat lehetőségét is meg kívánja akadályozni.
A szankciók 22 orosz bankot is érintenek, amelyekkel mostantól tilos tranzakciót bonyolítani.
Emellett az EU 26 új jogi személyt sorolt a kettős felhasználású (polgári és katonai) technológiák exporttilalmával érintett vállalatok közé, mivel azok állítólag részt vesznek az orosz hadiipar kiszolgálásában.
Ezek közül tizenegy harmadik országban található, nevezetesen:
-
7 kínai cég, köztük 3 Hongkongban működik,
4 török vállalat,
valamint egy orosz tulajdonú indiai finomító.
A szankciós csomag tehát egy indiai finomítót is célba vett, amely diplomáciai források szerint orosz tulajdonban van, és szerepet játszhat az orosz hadiipar ellátásában. Bár a dokumentumban a vállalat nevét nem tüntették fel, nagy valószínűséggel a Rosznyefty érdekeltségébe tartozó Nayara Energy-ről lehet szó, amely az elmúlt években intenzíven bővítette orosz nyersolajimportját, és Moszkva stratégiai partnereként működik.
Az EU most ezzel is üzenni kívánt a Kreml szövetségeseinek, hogy a szankciók nemcsak az orosz cégekre, hanem a háborús célokat közvetve támogató harmadik országbeli vállalatokra is kiterjednek.
Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas, az X-en úgy fogalmazott: „Moszkva agressziójának megállításához az árak emelésén keresztül vezet az út.”
Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint az EU most „Oroszország hadigépezetének szívét támadja”.
Európai diplomaták azt is jelezték, hogy a 19. szankciós csomag előkészítése már elkezdődött, bár részleteket egyelőre nem árultak el.
