Ukrajna egy atomerőmű elfoglalását tervezte a Kurszki területre történő, nagyszabású betörése során – jelentette a moszkvai védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy a kijevi tisztviselők tévesen feltételezték, hogy egy esetleges baleset csak Oroszországnak lenne káros – tájékoztat az Oroszhirek.
Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy Ukrajna egyik kiemelt célpontja az augusztusi – azóta megfékezett – behatolás során a határtól mintegy hatvan kilométerre fekvő kurszki atomerőmű volt – számol be az Oroszhirek.
Azt is állította, hogy a védelmi minisztérium hozzáférhetett az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat jelentéséhez, amely elutasította az országot érintő, a műveletből eredő, bármilyen veszélyt. A dokumentum – mondta a tábornok – ragaszkodott ahhoz, hogy „baleset esetén csak az Orosz Föderáció lenne kitéve radioaktív szennyeződésnek” a szélirány miatt.
„Valószínűbb azonban, hogy a helyzet egy teljesen más forgatókönyv szerint alakulhatott volna… Az atomerőműben bekövetkező, nagyszabású baleset esetén a radioaktív anyagok Európa jelentős részén elterjedtek volna, mint a csernobili atomerőmű baleseténél” – mutatott rá Kirillov.
A védelmi minisztérium azt is megjegyezte, hogy Kijev húszezer katonát, 27 harckocsit, ötven páncélozott járművet, valamint több tucat tüzérségi löveget és rakétarendszert tervezett a létesítmény elfoglalására irányuló kísérlethez.
Miután nem sikerült elfoglalni a kurszki atomerőművet, Ukrajna megpróbálta visszafoglalni a zaporizzsjai atomerőművet, a legnagyobb ilyen jellegű létesítményt Európában, amely a konfliktus kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll – mondta Kirillov. A tábornok szerint az ukrán különleges erők ezt a célt tervezték, de a műveletet az orosz csapatok megelőző akciói meghiúsították.
Kirillov emellett Ukrajnát régóta tartó „nukleáris zsarolással” vádolta. Különösen Volodimir Zelenszkij kijelentett tervét idézte, miszerint 2022 februárjában ismét atomhatalom lesz az ország, valamint a közelmúltban folytatott beszélgetését Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölttel, amelyben az ukrán vezető gyorsított NATO-tagságot, illetve engedélyt kért nukleáris fegyverek beszerzésére Oroszország elrettentése érdekében.
„A különleges hadművelet megakadályozta Ukrajnát abban, hogy saját nukleáris programját megvalósítsa” – mondta a tábornok, figyelmeztetve azonban arra, hogy Kijevnek elegendő technikai szakértelme van egy „piszkos bomba” létrehozásához, amely hagyományos robbanóanyagok radioaktív anyaggal való kombinációja, amely sugárzást terjeszthet egy célzott területen.
