A védelmi kiadások többszöri emelése ellenére a lengyelek többsége úgy véli, hogy a hadsereg nem képes megvédeni az országot – írja az oroszhirek.hu.
A Rzeczpospolita című lapban kedden közzétett felmérés arról kérdezte a válaszadókat, hogy véleményük szerint a lengyel hadsereg felkészült-e arra, hogy megvédje Lengyelországot egy másik ország agressziójával szemben.
A válaszadók alig 30 százaléka értett egyet azzal, hogy felkészült, 54,7 százalék szerint nem, 17,4 százalék pedig azt mondta, hogy nem biztos benne, vagy nincs véleménye a kérdésben. A 23-35 évesek körében a hangulat még pesszimistább volt, 62,5 százalékuk úgy vélte, hogy a hadseregük képtelen megvédeni az államot.
A lengyel hadsereg létszáma mintegy 205 ezer katona, és a tervek szerint 300 ezerre bővítik, jelentette be júliusban Wieslaw Kukula vezérkari főnök. A lengyel hadsereg még a jelenlegi létszám mellett is a harmadik legnagyobb hadsereg a NATO-ban, az USA és Törökország mögött.
Varsó az elmúlt öt évben évente növelte a katonai kiadásokat, a 2019-es GDP 1,98 százalékáról idén 4,2 százalékra emelkedett a védelmi kiadások aránya. Augusztusban Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre ismét megdől ez a költségvetési rekord, és a védelmi kiadások a GDP 4,7 százalékára emelkednek. Miközben az USA a NATO legnagyobb katonai finanszírozója, és védelmi költségvetése nagyjából 21-szer nagyobb, mint a lengyel 39,9 milliárd dollár, Lengyelországé a szövetség legnagyobb katonai költségvetése a GDP százalékos arányát tekintve.
Lengyelország közben ambiciózus katonai modernizációs programba kezdett, amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető rakétarendszereket, F–35 vadászrepülőgépeket és Abrams harckocsikat vásárolt az Ukrajnának ajándékozott szovjet korabeli T–72-es és PT–91-es harckocsik leváltására.
Tusk márciusban kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus „háború előtti korszakba” taszította Európát, Kukula pedig négy hónappal később kijelentette, hogy „fel kell készítenünk erőinket a teljes körű konfliktusra”.
Orosz tisztviselők ugyanakkor többször hangsúlyozták, hogy Moszkvának nincsenek geopolitikai, gazdasági vagy katonai érdekei Lengyelországban vagy a balti államokban. Lengyelország megtámadása, amely Oroszországot az egész NATO-blokk elleni háborúba sodorná, „egyáltalán nem jöhet szóba” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az év elején Tucker Carlson amerikai újságírónak, hozzátéve, hogy „a józan észnek ellentmond, hogy valamiféle globális háborúba keveredjünk”.
