A párizsi klímaegyezményben foglaltak teljesítése nem elegendő az óceánok védelméhez az ENSZ Nemzetközi Tengerjogi Bírósága (ITLOS) keddi döntése szerint, amely a testület első, az éghajlattal foglalkozó állásfoglalása.
A határozat értelmében az országok törvényileg kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy – összhangban az ENSZ tengerjogi egyezményével – a globális felmelegedés szintjét legfeljebb 1,5 Celsius-fokon tartsák.
A bírósághoz kilenc, az éghajlatváltozás miatt tengerszint-emelkedés fenyegette szigetország – Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Tuvalu, Palau, Niue, Vanuatu, Saint Lucia, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Vincent és Grenadine-szigetek – nyújtott be keresetet. A pert Payam Akhavan, a felperes államok vezető jogtanácsosa a múlt héten Dávid és Góliát harcának nevezte, utalva arra, hogy a világ legkisebb államai küzdenek a nemzetközi jog eszközével hatalmas környezetszennyezők ellen.
Hozzátette: egy olyan döntés, mely az üvegházhatású gázok kibocsátását szennyezésnek minősíti, ráirányíthatja az országok figyelmét a tengeri élővilág védelmére is.
Jóllehet a hamburgi székhelyű testület most hozott ítélete jogilag nem kötelező erejű, precedensértékű lehet hasonló, a környezetszennyezéssel kapcsolatos jövőbeni ügyek tekintetében.
Gaston Browne, Antigua és Barbuda miniszterelnöke reményét fejezte ki, hogy az ITLOS döntése „véget vet a tétlenségnek, mely a katasztrófa szélére sodorta ezen országokat”.
Eselealofa Apinelu, Tuvalu képviselője történelmi pillanatnak nevezte az ítélethirdetést, mely, mint mondta, remélhetőleg csupán az első lépést jelenti a nagy szennyezőországok felelősségre vonásában.
Áprilisban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hozott olyan határozatot, amelyben elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek.
