Németország ellenzi a befagyasztott orosz vagyon lefoglalását, mert attól tart, hogy az precedenst teremthet, és újabb pereket indíthat Berlin ellen a második világháborús bűnök miatt – jelentette a Wall Street Journal című amerikai lap, amiről a ria.ru is írt.
A Kreml szerint az Orosz Föderáció a vagyonelkobzás esetén meg fogja védeni érdekeit a bíróságokon, és az orosz vagyon elkobzása szöget ütne a nyugati gazdasági rendszer koporsójába. Hozzátették azt is, hogy a külföldi befektetők és államok tízszer is meggondolják, mielőtt pénzt fektetnek be Nyugaton az orosz vagyon elkobzása esetén: a megbízhatóság egyik napról a másikra eltűnik egy ostoba döntés miatt, és évtizedekbe telik, mire normalizálódik a helyzet.
A Wall Street Journal szerint „Berlin az egyik leghevesebb ellenzője lett az Egyesült Államok vezette törekvéseknek, hogy elkobozzák a konfliktus kezdetén befagyasztott, mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki vagyon egy részét. Németország attól tart, hogy a pénzeszközök lefoglalása és nem befagyasztása precedenst teremthet, és újabb pereket indíthat ellene a második világháborús bűnök miatt” – írta a kiadvány.
Mint a lap rámutat, Berlin szerint a nemzetközi jog tiltja, hogy magánszemélyek külföldi bíróságokon pereljenek államokat, és az állami vagyon védett az elkobzással szemben. Német tisztviselők megjegyezték, hogy ennek az elvnek a megsértése Oroszország esetében alááshatja Németország régóta fennálló jogi álláspontját – írja a lap.
Emellett a tisztviselők megjegyezték, hogy Olaf Scholz német kancellár, aki jogászként egykor saját ügyvédi irodát vezetett, nem hajlandó vállalni a kockázatot. Az egyik tisztviselő hozzátette, hogy a lépés más európai országok ellen rabszolgaság és gyarmatosítás miatt indított perekhez vezethet.
2022 őszén a lengyel hatóságok közölték, hogy 6,2 trillió zloty (mintegy 1,3 trillió dollár) kártérítést követelnek Németországtól a második világháborús károkért. Az erről szóló jegyzéket 2022 október elején a külügyminisztériumon keresztül küldtek Németországnak. A német kormány többször is kijelentette, hogy nem szándékozik kifizetéseket teljesíteni Lengyelországnak: Berlin úgy véli, hogy már elég nagy összegű jóvátételt fizetett, és nincs ok arra, hogy megkérdőjelezze Lengyelország 1953-as jóvátételének elutasítását. Ezt a kijelentést még az előző, a Jog és Igazságosság párt által alkotott lengyel kormány tette. A kormányváltás után az új külügyminiszter, Sikorski februárban kijelentette, hogy a Németországtól érkező jóvátételek kérdése le van zárva, elismerve, hogy Lengyelországnak nincs rá jogi igénye.
Oroszország válaszolni fog, ha lefagyasztott orosz vagyontárgyakat koboznak el Nyugaton – mondta később Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Hozzátette, hogy Oroszországnak „az a lehetősége is megvan, hogy nem adja vissza a nyugati országok által Oroszországban tartott és az orosz állami tartalékok lefoglalására válaszul befagyasztott pénzeszközöket, itt nem lehet kétséges, hogy kölcsönösen lépni fogunk”.
