Az energiaárak rohamos emelkedése az egész Uniót sújtja. Múlt hónapban mintegy 41 százalék volt az energiainfláció az eurózóna államaiban. Ilyen mértékű drágulásra az 1980-as évek eleje óta nem volt példa. Elemzők szerint ráadásul a következő hónapokban még súlyosabb lesz a helyzet. A koronavírus okozta globális infláció valamint a háború és az annak kapcsán bevezetett uniós szankciók miatt szöktek az egekbe az energia- és az élelmiszerárak Európában.
Ne fizess villanyszámlát – ezt skandálták tüntetők ezrei az Egyesült Királyságban. Nagy-Britanniában és Olaszországban is rezsiszámlákat égettek a lakosok tiltakozásuk jeléül.
A tüntetések mellett egyre többen lépnek sztrájkba Angliában. Béremelést követelnek a brit vasúti dolgozók, ápolónők, kikötői dolgozók, ügyvédek és a mentősök is. Az érintett ágazatok dolgozói azt ígérik, hogy addig tiltakoznak, míg nem kapnak olyan fizetést, amiből rendesen ki tudják fizetni a számlákat.
Az elmúlt hetekben több olasz nagyvárosban is tüntettek. Angliához hasonlóan Itáliában is felgyújtották a tiltakozók a rezsiszámláikat. Az előrejelzések szerint a dél-európai ország lakói 59 százalékkal fizethetnek többet az utolsó negyedévben a gázért és áramért. Az egyik tüntető a Reutersnek arról számolt be, hogy a legutóbbi számlája több mint 300 euró volt, ami ötszörös emelkedést jelentett a tavalyi évhez képest.
Az Unió egyik legerősebb gazdaságának számító Németország is hetek óta tüntetésektől hangos. Berlinben, Düsseldorfban, Hannoverben, Stuttgartban, Drezdában és Frankfurtban is utcára vonultak a demonstrálók hétvégén. A Reuters szerint több tízezer tüntető gyűlt össze. A lakosok az emelkedő energiaárak ellen tiltakoztak. Többen azt követelték, hogy a berlini vezetés nyújtson magasabb energiaár-támogatást valamint, hogy igazságosabban osszák el a megélhetési költségekhez szükséges kormányzati forrásokat. Az pedig csak növeli a feszültséget, hogy a Die Welt cikke szerint Németországban a vállalatok negyede tervez leépítéseket az elszálló rezsiárak miatt.
A felmérés szerint a cégek 13 százaléka fontolgatja a termelés leállítását. A vállalatok 90 százaléka pedig emelni akarja az árakat, hogy így kompenzálja a veszteségeit.
Az Alternatíva Németországért párt szerint egyértelmű, hogy az orosz szankciók miatt került Európa kritikus helyzetbe.
Az egyre súlyosbodó megélhetési válság miatt Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban is sztrájkba léptek a munkavállalók a tömegközlekedés, az egészségügy és a légiközlekedés területén is, hogy magasabb béreket követeljenek.
Brüsszelben az egyik tüntető azt mondta: harcolniuk kell az emelkedő árak és az energiaszámlák ellen, mert kezd igazán nyomorulttá válni az életünk. Egy másik tiltakozó pedig arról beszélt, hogy nagyon elkeseredettek, mert a nyugdíjasok lassan már oda jutnak, hogy se enni, se fűteni nem tudnak.
Ausztriában nem tüntetésekkel, hanem hitel felvétellel készülnek a télre. Az előrejelzések alapján a tavalyi télhez képest idén várhatóan duplájára emelkednek a háztartások energiaárai.
Elemzők szerint minden hatodik család úgy készül, hogy hitelért kell folyamodnia, hogy ki tudja fizetni a rezsiszámlákat.
Görögország is egyre jobban szenved a válság miatt. A görögök több mint 40 százaléka van elmaradásban a közüzemi számlákkal.
Több városban is utcára vonultak a tüntetők és azt skandálták, hogy túl drága az áram, túl drága az élet. Az egyik tüntető tanár úgy fogalmazott: ez egy rémálom, családok fognak megfagyni télen. Egy görög nyugdíjas szerint, ha tovább éleződik krízis, akkor 2022-ben olyan tél lesz, mint a II. világháború idején.
Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az árak emelkedésével párhuzamosan nő a lakosok elégedetlensége, ezért a következő hónapokban tüntetéshullámokra és sorozatos sztrájkokra kell készülni. Elemzők szerint Madridtól Londonig demonstrációkat terveznek, válaszul a megélhetési válságra.
FORRÁS: Reuters, Die Welt, Sky News
