Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Berlinben a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán.
A miniszter a megbeszélés szünetében tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországnak Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb szempont, hogy ne terjedjen tovább a háború, ezért „kifejezetten jó hír”, hogy éppen ez a szövetség legnagyobb tagjainak álláspontja nyomán kikristályosodó közös álláspontja.
A NATO-ban „mindenki tudja, hogy Magyarország a béke pártján áll” és szomszédos országként „speciális helyzetben” van - mondta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy „a józan ész hangja szerencsére elég erős” a szövetségben.
Kiemelte, hogy a NATO védelmi szövetség, „nekünk pedig az az érdekünk és legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket”.
Hozzátette: az az álláspont is széles körű támogatást élvez, hogy mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerüléséért.
A helyzet „rendkívül törékeny”, és „fokozott óvatosságra van szükség”, ezért „természetesen értjük és tiszteletben tartjuk”, hogy „jó pár” tagország fegyverszállításokkal is segíti Ukrajnát, de nagyon fontos, hogy ezekre a szállítások „ne NATO-keretben” valósuljanak meg.
A tagok egyet is értenek abban, hogy „a NATO nem szállít fegyvereket ebbe a konfliktusba”. Magyarország is azért döntött úgy, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem engedi át területén a közvetlenül Ukrajnába tartó szállítmányokat, mert ezzel biztostani lehet, hogy az ország ne sodródjék bele a háborúba - fejtette ki a miniszter.
Mint mondta, a tanácskozáson elhangzott az is, hogy az eszkaláció és a „bizonyos félreértésekből adódó tragikus következmények” elkerülése érdekében fenn kell tartani „a stratégiai kommunikációt Oroszországgal”. Magyarország ezt teljes mértékben támogatja, és üdvözli, hogy a héten közvetlenül egyeztetett telefonon az amerikai és az orosz védelmi miniszter.
Szijjártó Péter a válság humanitárius vonatkozásaival kapcsolatban elmondta: a tanácskozáson ismertette, hogy megközelítette a 700 ezret az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekültek száma Aláhúzta: „természetesen beengedünk mindenkit, aki a háború elől menekül, és el is látjuk őket”. Hozzátette: a háborús helyzet „dinamikája” alapján nem csökken az érkezők száma, de Magyarország készen áll segíteni mindenkinek, akinek a háború miatt menekülnie kell.
A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson „érintőlegesen” az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről is volt szó, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy „értelmetlen” olyan szankciókat hozni, amelyek „jobban fájnak saját magunknak, mint annak az országnak, amellyel szemben kivetnénk”.
Hangsúlyozta: Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy mivel „nem a magyar emberek tehetnek ennek a háborúnak a kitöréséről, ezért nem is várhatja el senki, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát”.
A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva kiemelte, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.
Szijjártó Péter a NATO tervezett új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben kiemelte, hogy a keleti mellett a déli „biztonsági kihívásokról”, a terrorizmusról és illegális migrációról sem szabad megfeledkezni.
Kifejtette: a terrorszervezetek igyekeznek kihasználni, hogy Európa figyelme az ukrajnai háborúra irányul, és mivel Oroszország és Ukrajna is a legnagyobb gabonaexportőrök közé tartozik, a konfliktusuk miatt csökkenő kivitel súlyos élelmezési gondokat okozhat eleve kevéssé stabil térségekben. Ez pedig a szélsőségek és a terrorizmus erősödéséhez vezethet, aminek hatására újabb migrációs hullámok indulhatnak el - mondta a miniszter.
Stoltenberg: Törökország fenntartásai ellenére sem várható késedelem a NATO tervezett bővítésében
Törökország fenntartásai ellenére sem számítanak késedelemre Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozásában - jelentette ki vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri tanácskozásán Berlinben.
Stoltenberg hangsúlyozta: Ankara világossá tette, hogy nem kívánja meggátolni a két észak-európai ország csatlakozását.
„Biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk rendezni Törökország aggályait olyan módon, hogy az ne hátráltassa a csatlakozási folyamatot” - mondta a NATO főtitkára.
Stoltenberg kiemelte egyben azt is, hogy a lehetőségekhez képest a NATO felgyorsítaná a ratifikációs eljárást a két ország esetében, s az átmeneti időben pedig megpróbál majd biztonsági garanciákat nyújtani, ideértve a NATO-erők jelenlétének erősítését a térségben. A NATO-főtitkár nem jelölte meg pontosan, hogy melyik térségre gondol.
Stoltenberg beszélt az ukrajnai háborúról is. Szerinte Oroszország offenzívája megakadt a Donbász térségében. „Oroszország háborúja nem Moszkva tervei szerint zajlik. Nem sikerült elfoglalniuk Kijevet. Most elvonulnak Harkiv térségéből és a nagyszabású offenzívájuk megakadt a Donbászban” - emelte ki.
A NATO-főtitkár egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna képes megnyerni a háborút. „Oroszország nem tudja teljesíteni stratégiai célkitűzéseit. (...) Ukrajna kitart. A NATO pedig erősebb, mint valaha” - hangoztatta.
Törökország a nap folyamán ismertette, milyen feltételekkel járulna hozzá Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásához.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a vasárnapi tanácskozáson kijelentette, hogy Helsinkinek és Stockholmnak fel kell hagynia az Ankara által terrorszervezeteknek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támogatásával, valamint egyértelmű biztonsági garanciákat kell adniuk és fel kell oldaniuk bizonyos hadiipari termékekre vonatkozó exportkorlátozásaikat is, ha csatlakozni szeretnének a NATO-hoz.
„Feltétlenül szükség van biztonsági garanciákra. Fel kell hagyniuk a terrorista szervezetek támogatásával” - húzta alá Cavusoglu. „Álláspontunk a napnál is világosabb. Ez nem fenyegetés, s nem is alkuhelyzet, amelyben érdekeinket szeretnénk érvényesíteni. Populizmusról sincs szó. Egyértelműen arról van szó, hogy két lehetséges tagállam terroristákat támogat” - fogalmazott a török tárcavezető.
Cavusoglu mindemellett hangsúlyozta, hogy Törökország nem ellenzi a NATO úgynevezett „nyitott ajtók” politikáját. Kiemelte azt is, hogy svéd és finn hivatali partnereivel jó megbeszéléseket folytatott az ügyben és javaslatokat is tettek Ankara legitim aggályainak orvoslására. Hozzátette: bizonyítékokat adott át a finn és a svéd külügyminiszternek, hogy terroristák élnek országaik területén.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy beszélt Cavusogluval Ankara fenntartásairól és meggyőződését fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek közös nevezőre jutni.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a tanácskozáson arról beszélt, hogy Finnország és Svédország lényegében már NATO-tagok.
„Svédország és Finnország nemcsak partnereink és barátaink, hanem az európai családunk tagjai. Ezért teljeskörű támogatásunkat élvezik bármely döntést is hozzák most saját biztonságukról” - mondta.
Baerbock szerint Oroszország tettei felérnek a NATO-val 1997-ben kötött együttműködési megállapodás egyoldalú felmondásával.
„Az orosz kormány világossá tette, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány már semmit sem jelent számára. Ebből kifolyólag el kell fogadnunk, hogy ezt az alapokmányt Oroszország és nem a NATO mondta fel egyoldalúan” - jelentette ki Baerbock arra az egyezményre utalva, amely egyrészt a bizalomépítést, másrészt a Kelet-Európában telepíthető csapatok létszámát korlátozta mindkét oldalon.
Hírügynökségek felidézték, hogy a NATO 2014-ben függesztette fel a gyakorlati együttműködést Oroszországgal a Krím-félsziget elcsatolása nyomán. Oroszország végül diplomatái kiutasítására válaszul 2021 októberében felfüggesztette misszióját a NATO-ban, majd bezáratta az észak-atlanti szövetség moszkvai képviseleti irodáját.
