Az Iszlám Állam vezetőjének likvidálása korántsem jelenti a dzsihadizmus hanyatlását. Sayfo Omar kutató lapunknak rámutatott, sokkal inkább a körülményekre kell összpontosítani, amelyek a terrorszervezet felemelkedését lehetővé tették.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten jelentette be, hogy az amerikai különleges erők végeztek az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet vezetőjével, Abu Ibráhim al-Hásemi al-Kurajsival Szíriában. Elmondta, a terrorista az előrenyomuló amerikai katonák láttán családjával együtt felrobbantotta magát „gyáván, végső kétségbeesésében”, hogy ne vonhassák felelősségre.
„Az Iszlám Állam területi összeomlása, tagságának megfogyatkozása és ellenségeinek sokasága miatt al-Kurajsinak nem volt alkalma megcsillantania vezetői képességeit, tény viszont, hogy a rendelkezéseire álló szűkös forrásokkal is képes volt zűrzavart kelteni” – nyilatkozta lapunknak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója.
Emlékeztetett, al-Kurajsi vezetésével 2021-ben nagyjából háromszáz támadást hajtottak végre Szíriában, és ez ugyan fele az egy évvel korábbiaknak, de tekintve hogy a terrorszervezetnek abban az évben hatszáz tagját likvidálták, mégiscsak figyelemre méltó. „Emlékezetes, hogy a likvidálása előtti napokban fegyveresei támadást indítottak az al-Haszaka tartománybeli Ghwairan börtön ellen is, ahol a terrorszervezet ötezer fegyveresét tartják fogva” – tette hozzá.
A kutató szerint hiba lenne al-Kurajsi halálának túlzott jelentőséget tulajdonítani. „Az Iszlám Állam túlélése nem a vezetőjének a személyén múlik, hanem azokon a körülményeken, amelyek miatt egykor megszületett, és amelyeket kihasználva meg tudta vetni a lábát” – mutatott rá. Sayfo Omar felidézte, hogy az Iszlám Állam elődszervezete, az iraki al-Kaida a 2003-as amerikai inváziót követő társadalmi és biztonsági káoszban született.
„A szervezet vígan túlélte alapítójának, a jordán Abu Muszab al-Zarkávinak, majd több vezetőjének a likvidálását, mígnem Abu Bakr al-Bagdádi került az élére, aki a szíriai polgárháború zűrzavarát és az iraki állam gyengülését kihasználva létrehozta az Iszlám Államot” – emlékeztetett. „Noha most Szíriában minden frakció vasmarokkal igyekszik uralni a maga területeit, és Irakban is stabilizálódott a helyzet valamelyest, a romló gazdaság és a társadalmi feszültségek miatt nem szabad kizárni, hogy közép- vagy hosszú távon a radikálisok ismét megerősödhetnek” – jegyezte meg.
A kutató kitért arra is, hogy a 2000-es évek második felében Al-Bagdádi és al-Kurajsi is az amerikaiak által üzemeltetett Bukka táborban raboskodott. „Ott az egyébként is radikális terroristák tovább radikalizálódtak, majd szabadulásuk után az al-Kaidánál is kegyetlenebb szervezetet hoztak létre. Nem kizárt, hogy a most szíriai börtönökben raboskodó több mint tízezer Iszlám Állam-tag vagy a táborokban élő hatvanezer családtagjuk között épp megszületőben vannak a globális dzsihád új vezérei” – figyelmeztetett.
Csaknem hatezer keresztényt öltek meg tavaly
Napjainkban több mint 360 millió keresztény él világszerte megkülönböztetésnek vagy üldöztetésnek kitéve – közölte a Migrációkutató Intézet az Open Doors amerikai keresztény civil szervezet napokban kiadott éves jelentését elemző írásában. A dokumentum ötven államot rangsorol a mindennapi életben tapasztalt megkülönböztetés mértéke és az üldöztetés súlyossága alapján.
A lista élén idén először szerepel Afganisztán, ahol a tálib hatalomátvételt követően tovább súlyosbodott a keresztények sorsa, de olyan országok is szerepelnek a rangsorban, mint Kazahsztán, Kuba vagy Tunézia. A keresztényüldözés globális helyzetéről készült jelentés szerint tavaly 5898 keresztényt öltek meg a hite miatt, 5110 templomot és más, keresztényekhez köthető épületet ért támadás, 6175 hívőt vettek őrizetbe és ítéltek el valódi tárgyalás nélkül, illetve 3829 keresztényt raboltak el.
(HSz)
