Nincsen politikai akadály, és nincsen olyan nyitott kérdés a politikai együttműködés területén, amely veszélyeztetné, ellehetetlenítené vagy megnehezítené a kétoldalú gazdasági, üzleti együttműködés felépítését Magyarország és Moldova között - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel a chisinaui üzleti fórum megnyitóján.
„A politikai kapcsolataink soha nem voltak olyan jók, mint jelenleg” - húzta alá a miniszter.
Szijjártó Péter aláhúzta: igaz, hogy a két ország 120 millió dollárnyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le, ami növekedést jelent, de „az is igaz, hogy joggal van hiányérzetünk, hiszen a potenciális lehetőségekhez képest ez a 120 millió dollár azért még messze van mindattól, amit elérhetünk”.
Annak érdekében, hogy a politikai feltételek mellett a pénzügyi feltételek is biztosítottak legyenek az együttműködéshez, az Eximbanknál 100 millió dolláros hitelkeret nyílik, amely kizárólag magyar-moldovai gazdasági együttműködés finanszírozására vehető igénybe - jelentette ki Szijjártó Péter. Arra kérem Önöket, hogy ezt használják ki - tette hozzá a miniszter az üzleti fórum megnyitóján.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a „zászlóshajók” szerepe rendkívüli fontos. „Kell, hogy legyenek zászlóshajók, olyan nagyvállalatok, amelyek az együttműködésben elől mennek, és biztosítják a lehetőséget arra, hogy a kisebb vállalatok is együttműködést tudjanak felépíteni” - magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kifejtette, hogy az OTP, a legnagyobb magyar bank immár a moldovai pénzügyi piac első számú szereplője, és ez megteremti a magyar vállalatok számára az ottani működés és üzemelés biztonságát. Kitért arra is, hogy a legnagyobb magyar gyógyszeripari vállalat, a Richter is piacvezető Moldovában, ami azt jelenti, hogy a magyar termékek, a high tech termékek is megbecsültek Moldovában, és komoly piaci igény van rájuk. A mezőgazdaság terén is, az állattenyésztés bizonyos területein is magyar vállalatoké a vezető szerep - tette hozzá a miniszter.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a gazdasági vegyesbizottság ülését májusra összehívták, annak érdekében, hogy semmilyen szabályozási vagy politikai együttműködési kérdés ne maradhasson nyitva.
„A magyar gazdaság a dimenzióváltás állapotában van, mára gyártásorientált gazdaságból egyre inkább a technológia- és tudásközpontú gazdasággá alakultunk át” - érzékeltette a miniszter, hogy a Moldovában tevékenykedő magyar vállalatok a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik, s így hozzájárulhatnak az ország gazdasági fejlődéséhez és technológiai színvonalának emeléséhez.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország 2010 és a keleti nyitás meghirdetése óta mindig is kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát hajtott végre, és „mi közép-európai országként abszolúte azt valljuk, hogy Kelet és Nyugat között együttműködésre van szükség, a Kelet és Nyugat közötti pragmatikus párbeszédre szükség van, és úgy látjuk, hogy Moldova híd szerepet tölthet be, nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is”.
„Az, hogy Önök a keleti orientációjú gazdasági integrációban is részesek, tagjai a Független Államok Közösségének és megfigyelők az Eurázsiai Gazdasági Unióban, az a mi szemünkben érték, és az Önök jelentőségét növeli” - nyomatékosította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Moldova öt másik volt szovjet tagköztársaság, Ukrajna, Fehéroroszország, Örményország, Georgia és Azerbajdzsán mellett szintén tagja az Európai Unió keleti partnerség programjának is.
