Négyoldalú – szerb, magyar, német és osztrák – rendőrségi vezetői találkozót tartottak Belgrádban, közös erővel lépnek fel az illegális határátlépések megfékezése érdekében.
A nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett Szerbia, Magyarország, Németország és Ausztria közös adatbázist készít a migránsokról, mert sokan dokumentumok nélkül érkeznek, így nehéz őket azonosítani – jelentette be Milorad Veljovic, a szerbiai rendőrség igazgatója a tegnapi négyoldalú belgrádi vezetői találkozó után. Hangsúlyozta, a menekültek között megjelenhetnek olyan személyek is, „akiknek mások a céljaik”. Az adatbázis néhány napon belül feláll, így kiszűrhetők lesznek a lehetséges terrorakciók elkövetői – tette hozzá.
A rendőri vezetők megállapodása értelmében német és osztrák szakértők is segítik az illegális migrációs folyamat megállítását a szerb–macedón határon a szerb és a magyar rendőrök mellett. Papp Károly országos rendőrfőkapitány szerint jó eredményt hozott a közös munka, együttműködésük Európa számára is jó példa.
Tegnap az Amnesty International közleményben jelezte: július hetedikén jelentést tesz közzé a bevándorlókkal szembeni macedóniai, szerbiai és magyarországi jogsértésekről. Véleményük szerint az EU-ba vezető menekültútvonalak kerülnek veszélybe, ha a kormány – ahogy arra a parlament kedden felhatalmazta – meghatározza a biztonságos tranzitországok listáját, amelyre bizonyára felkerül Szerbia is, márpedig oda a jogvédők szerint nem szabadna visszaküldeni menedékkérőket. Az Alapjogokért Központ megkeresésünkre elmondta, hazánkba 67 ezer menekültügyi kérelmezőnek a túlnyomó többsége valóban a balkáni embercsempész-útvonalakon keresztül érkezett. „A jogalkalmazói ellentmondásoknak vethet véget a listára vonatkozó magyar szabályozás, amely alapján majd valóban elfogadhatatlannak lehet nyilvánítani egy-egy menekültügyi kérelmet, ha a kérelmező bizonyíthatóan biztonságos harmadik országból érkezett – ez pedig például a kerítés felállításával könnyebben beazonosítható lesz Szerbia esetében” – fogalmazott a kutatóintézet. Megjegyezték, nem a magyar jogalkotóval, hanem az Európai Unióval lehet valami „gond”, ha egy EU-s tagjelölt országnak (Szerbia) vagy egy másik, a schengeni országnak is minősülő tagállamnak (Görögország) esetlegesen nem megfelelőek a vonatkozó eljárásai.
Eközben a Földközi-tengeren megkezdődött az illegális migráció elleni uniós haditengerészeti művelet első, felderítési szakasza. Az EUNAVFOR Med elnevezésű művelet célja az Észak-Afrikából – zömmel Líbiából – Európába áramló menekültáradat megfékezése, a menekültek ezreit lélekvesztőkön útnak indító embercsempészek elleni fellépés.
Cél a kevesebb migráns Dániában
A szociális ellátás visszafogásával akarja csökkenteni a bevándorlók számát a kisebbségben kormányzó új jobbközép-liberális dán kormány. Inger Stöjberg bevándorlásügyi miniszter nyíltan kimondta: az a cél, hogy kevesebben jöjjenek. Tavaly tizenötezer kérelmet adtak be az országban, kétszer annyit, mint az előző évben. Csökkenteni fogják az ellátást, többet kapnak azonban társaiknál azok, akik gyorsan megtanulnak dánul, a nyelvtudás ugyanis segíti a beilleszkedésüket és elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. Amellett, hogy a kormány jelentősen kevesebbet fog költeni a bevándorlókra, a schengeni szabályok tiszteletben tartása mellett újra ellenőrizni akarják a német–dán határt.
Védekezni próbálnak az osztrákok
Naponta 370 menedékkérelmet adnak be Ausztriában, a kormány pedig „tehetetlen” az illegális és gazdasági bevándorlókkal szemben – írja tegnapi közleményében az Osztrák Szabadságpárt elnöke. Heinz-Christian Strache szerint Európában határellenőrzésre van szükség, a menekülttáborokat pedig lehetőleg a kontinensen kívül kell létesíteni. Előző nap Rudolf Hundstorfer szociális miniszter – egy gazdasági tanulmány eredményeire hivatkozva – közölte: ellenzi a munkaerőpiac megnyitását a migránsok előtt. Az intézet előrejelzése szerint a munkanélküliség rövid távon 0,23 százalékponttal növekedne, amely 33 ezer menekültkérelemmel számolva mintegy tízezer pluszmunkakeresőt jelentene 2015-ben. Júniusban a munkát keresők száma 381 898 volt, s ez az előző év hasonló időszakához képest csaknem nyolcszázalékos emelkedés. Az Osztrák Gazdasági Kamara és az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége ehhez képest azt szorgalmazza, tegyék lehetővé, hogy a menekültek könnyebben jussanak munkához Ausztriában. A kamara szociálpolitikáért felelős részlegének vezetője szerint Ausztriában a növekvő munkanélküliség ellenére szakképzett munkavállalókat keresnek, számos bevándorló pedig képzett munkaerő. Eközben az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője, Reinhold Lopatka elképzelhetőnek nevezte az ideiglenes határzár bevezetését is.
