Az orosz külügyminiszter óva intett egy örményországi "színes forradalom" kirobbantásától, Szergej Lavrov burkoltan arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy a Nyugat megpróbálhatja átpolitizálni az áram árának emelése elleni jereváni tüntetéseket.
Az örmény fővárosban immár több mint tíz napja tömegek tüntetnek az áram árának jelentős emelése ellen. A - többségében fiatal - demonstrálók azt követelik, hogy a kormány vizsgálja felül azt a döntését, miszerint 17-22 százalékkal növeli a háztartási elektromos áram árát.
"Tudják, hogyan kezdődtek a színes forradalmak és a Majdan-tüntetések Ukrajnában" - mondta Lavrov az Oroszország mellett Brazíliát, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-országok ifjúsági fórumán Moszkvában.
"Az örményországi fejlemények közepette sokan kísértést éreznek a kormányellenes érzelmek felkorbácsolására, noha a történteknek tisztán gazdasági okai vannak" - állította az orosz diplomácia vezetője. Hozzátette: "valaki számára hasznosnak tűnik, hogy politikai kérdést csináljon ezekből a folyamatokból".
Lavrov eddig a legmagasabb rangú orosz politikus, aki célzást tett arra, hogy a nyugati hatalmaknak szerepük lehet az örményországi tüntetésekben.
A jereváni tiltakozók nem skandálnak kormányellenes jelszavakat, mondván, hogy követeléseik kizárólag az elektromos áram árára vonatkoznak, a résztvevők közül ugyanakkor sokan panaszkodnak az örményországi korrupcióra.
Évek óta ez a legsúlyosabb belpolitikai válság a gazdaságilag tengődő volt szovjetköztársaságban. Örményország Moszkva gazdasági érdekszférájának része, és orosz cégek kezében van néhány a legértékesebb örmény nemzeti vagyonelemek közül, például az elektromos hálózat is. Jereván az áramszolgáltató vállalat kérésére egyezett bele abba, hogy jelentősen emeljék az áram árát.
A 2000-es évek elejétől több egykori szovjet tagköztársaságban - Ukrajnában, Grúziában, Kirgizisztánban - zajlottak le úgynevezett színes forradalmak. Az első Grúziában győzött 2003-ban, a legnagyobb visszhangot azonban a 2004-es kijevi "narancsos forradalom" keltette. Gyorsabban lezajlott és sokkal kisebb figyelmet keltett a 2005-ös kirgizisztáni "tulipános forradalom". Mindhárom hatalomváltáshoz vezetett. Fehéroroszországban 2004-ben, Moldovában 2005-ben sikertelenül végződtek a rendszerváltó kísérletek. Washington és nyugat-európai szövetségesei üdvözölték és támogatták a "színes forradalmakat", abból kiindulva, hogy ezen országok stabilizálódásának a demokratizálódás az előfeltétele. Moszkva ellenben hol nyíltan, hol közvetve a határai mentén kirobbant "színes forradalmakkal" szemben lépett fel, ugyanis a mozgalmak mögött egyfajta amerikai geopolitikai térnyerési törekvést látott.
