A hazánkról szóló német sajtótudósítások tekintélyes része egyoldalú, torz és akár tartalmilag is hibás – állapította meg a Német Külpolitikai Társaság. Az elemzés konkrét ajánlásokat is megfogalmaz az újságíróknak.
A hazánkról 2010 és 2014 között külföldön megjelent tudósításokról készített jelentést a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) Magyarország kutatócsoportja. A jelentés szerint a sokszor hiányos, egyoldalú és olykor tartalmilag sem stimmelő tudósításokból kibontakozó „torz képet” a német politikai közélet „egyre inkább magáévá teszi”, holott „Magyarország továbbra is szabad és demokratikus jogállam, a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust”.
A tanulmány bemutatóján a kutatócsoport elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori szociáldemokrata német szövetségi oktatási és tudományos miniszter elmondta, a kritikus tudósítások meghatározó állításait vizsgálták, és ennek során kilenc fő témakört – köztük a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, a választójog, az antiszemitizmus és a hajléktalanság – azonosítottak.
Boris Kálnoky, a Die Welt című német konzervatív lap Magyarországgal is foglalkozó tudósítója szerint az angol és a francia nyelvű sajtóval szemben a német nyelvű sajtóból az olvasó „nem kap korrekt tájékoztatást” Magyarországról, és esetenként „tiszta hangulatkeltés” mindaz, ami megjelenik, bizonyos témákról, így a magyarországi antiszemitizmusról szóló tudósítások pedig többet mondanak el a németekről, mint a magyarokról. Hangsúlyozta, a nem megalapozott és indokolatlanul heves bírálatok végeredményben „Orbánt erősítik”, ezért az ilyen tartalmú tudósítások szerzői valójában „Orbán választási segédcsapatát” alkotják, ugyanakkor a németekkel szemben csalódottságot és keserűséget keltenek a magyar közvéleményben.
A DGAP ajánlásai szerint szerint a tudósítások minőségén javítani lehetne egyebek mellett azzal, ha az újságírók alaposabban ellenőriznék az információkat, és az aktuális ügyekben politikailag független szakértőket kérdeznének meg, illetve ha „a Németországban is közismert magyar értelmiségiek”, valamint a kivándorolt magyarok körén kívül „az adott témák szakértőit is megkérdeznék az egyes ügyekben”.
A tanulmány bemutatóján a kutatócsoport elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori szociáldemokrata német szövetségi oktatási és tudományos miniszter elmondta, a kritikus tudósítások meghatározó állításait vizsgálták, és ennek során kilenc fő témakört – köztük a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, a választójog, az antiszemitizmus és a hajléktalanság – azonosítottak.
Boris Kálnoky, a Die Welt című német konzervatív lap Magyarországgal is foglalkozó tudósítója szerint az angol és a francia nyelvű sajtóval szemben a német nyelvű sajtóból az olvasó „nem kap korrekt tájékoztatást” Magyarországról, és esetenként „tiszta hangulatkeltés” mindaz, ami megjelenik, bizonyos témákról, így a magyarországi antiszemitizmusról szóló tudósítások pedig többet mondanak el a németekről, mint a magyarokról. Hangsúlyozta, a nem megalapozott és indokolatlanul heves bírálatok végeredményben „Orbánt erősítik”, ezért az ilyen tartalmú tudósítások szerzői valójában „Orbán választási segédcsapatát” alkotják, ugyanakkor a németekkel szemben csalódottságot és keserűséget keltenek a magyar közvéleményben.
A DGAP ajánlásai szerint szerint a tudósítások minőségén javítani lehetne egyebek mellett azzal, ha az újságírók alaposabban ellenőriznék az információkat, és az aktuális ügyekben politikailag független szakértőket kérdeznének meg, illetve ha „a Németországban is közismert magyar értelmiségiek”, valamint a kivándorolt magyarok körén kívül „az adott témák szakértőit is megkérdeznék az egyes ügyekben”.
