Nemcsak a magyar helyzetről szóló állásfoglalásról, hanem a tegnap megvitatott, „orosz propagandával szembeni” javaslatokról is szavaz ma az Európai Parlament. Van, aki szerint a hidegháborús időket idézi a terv.
Az orosz kormány által „külföldön terjesztett propaganda és félretájékoztatás” ellensúlyozásához szükséges források elkülönítését kérte tegnap reggel bemutatott jelentésében Gabrielius Landsbergis litván néppárti képviselő az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A politikus állásfoglalása – amelyről ma szavaz a plénum – a demokrácia és a jogállamiság mellett kiálló orosz állampolgárok uniós támogatását is sürgeti. Az Európai Bizottság nevében Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős cseh uniós biztos hangsúlyozta, hogy egységesen kell fellépnie a huszonnyolc uniós tagállamnak, kiegyensúlyozott megközelítésre, párbeszédre, de határozottságra is szükség van.
A lengyel néppárti Jacek Saryusz-Wolski szerint fenn kell tartani a szankciókat, ugyanis az orosz–uniós kapcsolatok – Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív politikája miatt – sosem voltak még ilyen rosszak. Hasonló véleményt fogalmazott meg honfitársa, a reformkonzervatív (ECR) frakcióban helyet foglaló Anna Fotyga is. A finn szociáldemokrata Liisa Jaakonsaari szerint is elkerülhetetlenek a szankciók, ám nyitva kell hagyni az ajtót a párbeszédre. Oroszországgal szembeni empátiát és párbeszédet sürgetett a német baloldali Helmut Scholz, aki szerint ki kell lépni „a végtelen erőszakspirálból”. Rebecca Harms német zöldpárti társfrakcióvezető szerint a szankciók a katonai rendezés alternatíváját jelentik, s végre kell hajtaniuk a feleknek a minszki békemegállapodásban foglaltakat. A függetlenek nevében a francia Nemzeti Front politikusa, Aymeric Chauprade beszélt először, szerinte a jelentés rengeteg valótlanságot tartalmaz, ezért nem szabad támogatni. Az osztrák szabadságpárti Georg Mayer szerint Landsbergis állásfoglalása a hidegháborút idézi, ő viszont nem akar abban élni.
Meszerics Tamás, az LMP képviselője szerint egységesnek kell lenni a szankciók fenntartását illetően, amíg Oroszország nem változtat politikáján. Mint mondta, Moszkva szuverénnek tartja magát, ezt az önállóságot azonban korlátok közé kell hogy szorítsák szomszédainak határai, valamint a nemzetközi jog. A szocialista Szanyi Tibor szerint jelenleg nincs alternatívája a szankciókon keresztül történő nyomásgyakorlásnak. A Fidesz–KDNP politikusa, a kárpátaljai Bocskor Andrea arról beszélt, hogy tagadhatatlanul mélyponton vannak az orosz–uniós kapcsolatok, s ez nem fog változni a minszki megállapodás végrehajtásáig.
Hangsúlyozta, Moszkva nemzetközi jogot és normákat sértett, az EU feladata pedig a párbeszéd felügyelete és a felek tárgyalóasztalhoz ültetése.
Katasztrófa jöhet
Az ukrán–magyar–román határ közelében található, Ukrajnához tartozó Aknaszlatina sóbánya-település elhanyagolt állapotára és a Tisza töménysóoldattal való szennyezésére hívta fel a figyelmet a fideszes Bocskor Andrea az EP plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások sorában, hétfőn késő este. Elmondta, a sóbányák működését beszüntették, mára az omlások hatalmas méreteket öltöttek. Megoldásként az ukrán hatóság ki akarja telepíteni a lakosságot, azonban a helyiek ezt nem fogadják el - magyarázta Bocskor Andrea. Hozzátette: „Itt az utolsó pillanat, hogy segítsünk ennek az ökológiai és szociális katasztrófának a megakadályozásában.” A DK-s Molnár Csaba a bevándorlással kapcsolatos magyarországi „plakátháborúról”, a jobbikos Morvai Krisztina
Trianonról beszélt az ülésen.
Megelőző csapás
Az orosz védelmi minisztérium magyarázatot követel a Pentagontól Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének állítólagos kijelentésére, amely szerint az Egyesült Államok robotrepülőgépeket és ballisztikus rakétákat telepítene Európába és Ázsiába, hogy szükség esetén megelőző csapásokat mérjen Oroszországra - jelentette be kedden Anatolij Antonov orosz védelmiminiszter-helyettes. Az orosz védelmi minisztérium tudni szeretné továbbá, hogy mi a Pentagon hivatalos álláspontja Dempsey kijelentéséről. Az amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakéták visszatelepítése Európába és más olyan térségekbe, ahol azok közvetlen veszélyt jelentenének Oroszországra, „negatív hatást gyakorolna a globális biztonságra és stabilitásra”- mondta Antonov.
