Uniós bírák ítélik meg, hogy ki lehet itthon közjegyző

Az Európai Bírósághoz fordult szerdán az Európai Bizottság, új szakaszba léptetve ezzel azt a kötelezettségszegési eljárást, amely korábban amiatt indult, mert Magyarországon csak magyar állampolgár lehet közjegyző. A bizottság szerint azzal, hogy hazánk kizárja a többi tagállam állampolgárait ebből a hivatásból, megsérti a letelepedés szabadságát, és ez nem indokolható az unió működéséről szóló szerződés által biztosított lehetőséggel, amely alapján a közhatalom gyakorlásához kötődően szabható ilyen feltétel.

A brüsszeli testület a luxembourgi uniós bírói testület több korábbi ítéletére is hivatkozik. Ezekben a Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Luxemburg, Ausztria és Hollandia ellen lefolytatott perekben az EU bírósága azt állapította meg, hogy a közjegyzők nem folytatnak a közhatalom gyakorlásához kötődő tevékenységet, ezért kimondta, hogy a közjegyzőkkel szemben az uniós jog szerint nem támasztható feltételként, hogy az adott tagállam állampolgárai legyenek.

A bizottság szerint a magyar közjegyzők tevékenysége nem tér el jelentősen a korábban vizsgált hét tagállam közjegyzőinek munkájától, ezért Magyarország sem támaszthat ilyen feltételt. A brüsszeli testület közleményéből az is kiderül, hogy Magyarország a kérdésben kitartott álláspontja mellett, ezért határozott úgy a bizottság, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Egy ilyen ügy Lettországgal szemben is folyamatban van a bíróságon.

A bizottság a közleményében rámutat, hogy a luxembourgi bírák ítélkezési gyakorlata szerint egy tevékenység akkor minősül a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek, ha az nem csupán kisegítő vagy előkészítő jellegű, hanem vitás ügyekben mérlegelési jogkörön alapuló döntéshozatali hatáskört, kényszer alkalmazására vonatkozó jogkört is magában foglal.