Katonai erő bevetését javasolja az ausztrál kormányfő és az egyik legtekintélyesebb londoni napilap az Európába irányuló földközi-tengeri embercsempészet ellen.
Mindössze néhány ország – köztük Ausztria és Magyarország – intézi a menedékjogi kérelmek zömét Európában – írta tegnap a Die Presse című napilap. A német újság szerint Olaszország már alig bír megküzdeni a Földközi-tenger őrzésével és az embercsempészek üldözésével. Ausztria és még egy-két tagállam pedig azt nehezményezi, hogy neki kell intéznie az unióba évente befutó 626 820 menedékjogi kérelem jelentős részét, míg más országoknak alig kell menedékjogi eljárást lefolytatnia.
A lap szerint jó példa Németország esete, ahol 2014-ben 202 815 menedékjogi kérelmet bíráltak el, amely megközelítőleg az uniós kérelmek egyharmadát jelenti, noha Németország népessége az unió 500 milliós népességének csak 16 százalékát teszi ki. A Die Presse úgy véli, ez azt jelenti, hogy a teher sincs igazságosan elosztva. Legalábbis, ha a kérdésben a tagállamok népességét vesszük alapul.
Mint írja, Ausztria népessége az Európai Unió 1,6 százalékát teszi ki, ehhez képest az uniós menedékkérelmek 4,4 százalékát intézi. Népességszámra vetítve – ha a menedékkérőket központilag osztanák el – évente csak 10 446 kérelmet kellene Ausztriának elbírálnia. A valóságban ez a szám 28 064. Bécs ilyen módon a fiktív kvótát 269 százalékosan teljesíti. Ezzel Ausztria a harmadik helyen áll. Magyarország – ugyanígy – számolva 349 százalékosan teljesíti fiktív kvótáját, Svédország pedig 689 százalékon áll.
Uniós hivatalnoki szinten már egy ideje beszélnek ennek a tehernek az egyenletesebb elosztásáról. Hiszen Nagy-Britannia 63 millió lakosával nagyjából ugyanannyi menedékjogi kérelmet bírál el, mint Ausztria. Spanyolország viszont 46 millió lakossal még a negyedét sem. Észtországban, Horvátországban, Szlovákiában és Portugáliában a menedékjogi eljárások szinte ritkaságnak számítanak.
Az ausztrál miniszterelnök, Tony Abbott azt nyilatkozta, hogy az Európai Uniónak az ausztrál példát kellene követnie, mivel ez az egyetlen útja annak, hogy ne történjen több haláleset a tengeren. Miután 2013 szeptemberében hatalomra került Ausztráliában a jelenlegi konzervatív kormány, Canberra a hadsereget bízta meg azzal, hogy fordítsa vissza a menekülteket szállító hajókat, mielőtt elérnék a kontinensnyi ország partjait. Ezután általában a kiindulási országba, legtöbb esetben Indonéziába vagy Nauru és Pápua Új-Guinea szigetére irányítja a lélekvesztőket az ausztrál hadsereg. A csendes-óceáni szigetek az ausztrál kormány pénzügyi támogatásáért cserében menekülttáborokat működtetnek.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a The Times keddi szerkesztőségi állásfoglalásában is.
A tekintélyes londoni újság szerint az Európai Uniónak katonai erővel kell fellépnie az Európába irányuló földközi-tengeri embercsempészet ellen. Az újság szerint az igazi megoldást mindazonáltal Afrika gazdasági fejlődése jelentheti. Ez a folyamat máris „nyaktörő ütemben” zajlik, a külföldi befektetések megháromszorozódtak, az átlagjövedelmek több mint harminc százalékkal emelkedtek az elmúlt évtizedben. A partra vetődő menekülőket mutató, szívszaggató képsorok nem jellemzik az egész kontinenst – fogalmaz a The Times írása.
Kövér: Nem jöhet be mindenki
Bírálta a házelnök az EU bevándorlási politikáját
A nemzeti parlamentek és a multinacionális cégek eltérő érdekeiről, valamint a Magyarországra háruló migrációs teherről nyilatkozott Kövér László, az Országgyűlés elnöke az MTI-nek az európai uniós tagállamok parlamenti elnökeinek Rómában kedden záruló konferenciája alkalmából.
A parlamenteknek a nemzeti egyezmények tárgyalása során betöltött szerepéről szólt az uniós parlamenti elnökök tanácskozásának második napja, kiemelt figyelemmel az EU és az Egyesült Államok közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) tárgyalásaira. A tanácskozáson részt vett Kövér László is. A házelnök szerint „a fő vitakérdés az volt, hogy az egyezményhez az Európai Tanács és az Európai Parlament mellett az európai nemzeti parlamentek ratifikációjára is szükség van-e. A nemzeti parlamentek képviselőinek elsöprő többsége úgy gondolja, hogy ez a tárgyalási folyamat nem zárható le a nemzeti parlamentek nélkül, de a brüsszeli döntéshozók egy része ezt vitatja”. Mint mondta „a magyar parlament ratifikációja nélkül semmilyen bennünket érintő egyezmény nem léphet hatályba, különösen nem olyan, amely beruházásvédelmi szabályok örvén egyfajta ügydöntő szuperhatóságot akar a magyar intézmények fölé helyezni, hogy a globális cégek hatalmi, anyagi ereje döntsön”.
A házelnök kiállt a GMO-mentesség fenntartása, és a magyar földrajzi eredetnevek oltalma mellett is.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban Kövér László kijelentette: „Nem gondoljuk azt, hogy Európába be kellene fogadni mindenkit. Európa erejét eddig meghaladta még a romák és az elmúlt évtizedekben munkavállalási céllal bevándoroltak integrációja is, nemhogy több tízmillió embert befogadjon, integráljon és segélyezzen.”
Kövér László az olasz sajtó kritikáira válaszul azt mondta, „hazánk volt az, amely saját érdekein túltekintve megpróbálta szárazföldön feltartóztatni a Magyarországot csak tranzitállomásnak tekintő bevándorlók tömegét. (…) Magyarország nem kapja meg azt a segítséget, ami szerintünk bennünket megilletne, hiszen nem saját érdekeinket, hanem a tőlünk nyugatra lévő országok érdekeit védjük”.
Uniós csúcsra készülnek a tragédia miatt
Megfelelő alap egy átfogó stratégiához a migráció kérdésének kezelésére az Európai Bizottság által hétfőn ismertetett tízpontos terv – vélekedett az Európai Unió közösségi ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően kedden Edgars Rinkevics, a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Lettország külügyminisztere. A politikus egyetértett azzal, hogy három területen van szükség beavatkozásra; az embercsempészek elleni fellépés, a jelenlegi tengeri műveletek megerősítése, valamint az unión kívüli országokkal való szorosabb együttműködés terén.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a terv minden kérdést megválaszolt, amelyet az Európai Tanács elnöke felvetett, ezért jó vitaalap az unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács számára. Donald Tusk hétfőn döntött úgy, hogy a kialakult migrációs válság miatt csütörtökre rendkívüli uniós csúcsot hív össze.
