Amennyiben a parlament jóváhagyja, már májusban Irakba indulhatnak a magyar katonák. Szijjártó Péter szerint százhúsz fős kontingens lehet kint – váltásokkal – folyamatosan. A külügyminiszter lezártnak tekinti a Quaestor-ügyet, a minisztérium korábban a brókercégnél „parkoló” pénze jelenleg banki folyószámlán van, jövőjéről a kormány várhatóan ma dönt.
A magyar Országgyűlés még áprilisban dönt az Iszlám Állam elleni küzdelemről, ha – mint ez a Demokratikus Koalíció igenje után biztosra vehető – meglesz a szükséges támogatás, a magyar katonák első csoportja májusban indulhat. Az erbili kiképzőbázis védelmében folyamatosan százhúsz katona vehet részt, összesen a szükséges váltásokat is beleértve nagyjából háromszáz honvédet érint a misszió – mondta el tegnap egy háttérbeszélgetésen Szijjártó Péter azt követően, hogy meghallgatta a vezérkar helyszínről visszatért tisztjeit. A külügyi és külgazdasági miniszter szerint a területet ellenőrző kurd vezetők üdvözlik a magyar részvételt, siker esetén a honvédség további szerepvállalása is szóba kerülhet. Szijjártó Péter szerint további kérdéseket vet fel a térség jövője, a terrorszervezet remélt legyőzése után tisztázni kell az iraki és kurd viszonyt is, mert a kurdok az Iszlám Államtól már most egy sor olyan területet foglaltak vissza, ami a korábbi egyezségek szerint nem tartozik hozzájuk.
A külügyminiszter a beszélgetésen a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy a Quaestornál korábban „parkoltatott” 3,8 milliárd forint jelenleg banki folyószámlán van, a kormány mai ülésén dönthet a pénz jövőjéről. Szijjártó Péter szerint a tárca jó szándékúan járt el, amikor együttműködött a brókercéggel, hiszen „tekintélyes, mindenki által elismert cégről” volt szó. A minisztérium három ponton érintkezett a Quaestorral. Egyfelől a brókercég üzemeltette a törökországi kereskedőházat, a szerződés azonban „felmondás előtt” állt a „bukáskor”, az isztambuli vezetéssel való tárgyalások során ugyanis más gazdasági közvetítői struktúrában állapodtak meg. Moszkvában a Quaestor „saját számlára” üzemeltett egy mérsékelten impozáns „kereskedőházat” – ebben állami pénz nem volt. Hasonlóan, mint a szintén az orosz fővárosban lévő vízumközpontban, amelyet a csőd után is praktikus okok miatt kiszervezve akar működtetni a külügyminisztérium. A harmadik „Quaestor-kapocs” a számlavezetés volt, ezen a minisztérium egy fillért sem veszített. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Tarsoly Csabával semmilyen kapcsolatot nem tartott, se neki, se családjának nem volt pénze a brókercégnél. A botrány kirobbanása előtt Tarsoly személyes találkozót kért a miniszterről, a „randevúra” azonban nem került sor. A tárca pénzeinek kivonása, a Questor helyzete a pár perces telefonbeszélgetés során nem került szóba.
