Külföld
Jemenből lett az arab világ új töréspontja
Pakisztán egyelőre kimarad a koalícióból, mert nem kíván részt venni olyan konfliktusban, amely megosztja a közel-keletet
Újabb légi csapásokat mértek pénteken Szaúd-Arábia és arab szövetségesei az Irán által támogatott síita húszi lázadók állásaira Jemen fővárosában és attól északra. Szemtanúk szerint a lakosok közül sokan pánikszerűen menekülni kezdtek a városból. Kataf-al-Bokaa település piacterén csapódtak be lövedékek, tucatnyian megsérültek vagy meghaltak.
A katonai akcióban több mint fél tucat ország vesz részt, ugyanakkor a korábbi híresztelésekkel ellentétben a pakisztáni kormány még nem döntött a koalícióhoz való csatlakozásról. „Nem ígértünk semmilyen katonai támogatást a Szaúd-Arábia vezette koalíciónak” - mondta tegnap Havádzsa Aszíf védelmi miniszter. „Nem veszünk részt és nem is fogunk részt venni egyetlen olyan konfliktusban sem, amely megosztja a muszlim világot” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Pakisztán ugyanakkor bármi áron kész lenne megvédeni Szaúd-Arábiát.
Eközben a szaúdi fővárosba, Rijádba érkezett Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök, akinek hollétéről a napokban ellentmondásos hírek érkeztek. Hádi közölte, hogy szombaton Rijádból Egyiptomba, az Arab Liga csúcsértekezletére utazik.
John Marks, a londoni Királyi Külügyi Intézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a húszik lázadásának esetleges felszámolása felbátoríthatja az országban tevékenykedő ultraradikális szunnita csoportokat. Az ország ugyanis az al-Kaida terrorhálózat egyik legfőbb fellegvárának számít, de az utóbbi időben egyre aktívabb itt az Iszlám Állam is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok - amely nem tagja a húszikat támadó koalíciónak, de biztosította támogatásáról Szaúd-Arábiát - a jemeni elnökkel kapcsolatban ugyanolyan „kettős mércét” alkalmaz, mint Viktor Janukovics ukrán államfő esetében.
Magyar segítség az iraki helyreállításhoz
Amint a katonai helyzet lehetővé teszi, Magyarország kész támogatást nyújtani a pusztítás kiterjedésének felméréséhez, a szélsőségesek által lerombolt műemlékek helyreállításának megkezdéséhez olyan szakemberek részvételével, akik jól ismerik a helyszínt, és megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek – jelentette be tegnap Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár. Kiemelte, hogy a barbár pusztítás az egész emberiség kulturális emlékeit érintette, amelyek védelméhez való hozzájárulás Magyarország felelőssége is. A magyar felajánlást kezdeményező Dezső Tamás asszirológus, régész, az ELTE BTK dékánja emlékeztetett: nap mint nap pusztul a világ kulturális öröksége, legutóbb Moszulban és környékén - három volt asszír fővárosban - történtek dokumentált pusztítások.