Vlagyimir Putyin lemondásán át Oroszország széteséséig találgatott a nyugati liberális újságírás, hogy miért hallgat a Kreml. A jelek szerint mindössze egy filmről volt szó, amelyben az orosz vezetők sokadszorra fejezték ki álláspontjukat Ukrajnával kapcsolatban.
„A kijevi államcsínyt követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 állami televízió dokumentumfilmjében. A Krím – A hazatérés címmel, a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának első évfordulójára készített filmhez felvett interjú során az orosz elnök arra hivatkozott, a nyugati partnerekkel folytatott beszélgetések alapján nem volt érthető számára, hogy azok beavatkoznak-e katonailag az ukrajnai eseményekbe.
Putyin azt is elmondta az állami tévének, hogy az orosz fegyveres erők a kijevi hatalomváltást követően az események bármilyen alakulására fel voltak készülve. Hozzátette: nem gondolja, hogy „bárki világméretű konfliktust akart volna kirobbantani, és az orosz vezetés sem kereste a bajt… Ők (mármint az ukránok) egyszerűen rákényszerítettek bennünket egy ilyen lépésre” – utalt az orosz elnök a Krím elcsatolására, amelynek során közlése szerint Moszkva nem irányított a félszigetre az ott állomásozó „valamivel több mint húszezer jól felszerelt orosz katonánál” többet. A Krím az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának adott helyet a Szovjetunió 1991-es széthullását követően is.
Putyin elmondta, szűk körben, a titkosszolgálati vezetők és a védelmi miniszter jelenlétében jelentette be a szocsi téli olimpia lezárása előtt, hogy meg kell kezdeni a „munkát” a Krím egyesítésére Oroszországgal. Szavai szerint „nem hagyhatták sorsára” a területet és az ott élő embereket, „hogy eltiporják őket a nacionalisták”. „Nem nyilvános közvélemény-kutatás” is készült, amely nem volt kapcsolatban a Krím Oroszországgal való lehetséges egyesítésével. Ez azt mutatta, az újraegyesítést az ottani lakosság hetvenöt százaléka pártolta.
