Külföld
„Magyarország sokkal erősebb, mint hiszi”
Büszkék lehetünk eredményeinkre a volt washingtoni képviselő szerint
Létezik valami, amit világközvéleménynek nevezünk, és bár ez összefügg a helyi közvéleménnyel, ma már senki sem gondolhatja, hogy az egyik befolyásolása működhet a másik nélkül – magyarázta a public diplomacy fogalmának jelentőségét Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke a témában tartott tegnapi konferencia köszöntőjében.
Első előadóként Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese szólalt fel, aki a magyar modell kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek gazdasági teljesítményére büszkének kell lenni. Egészségesebb, kiegyensúlyozottabb gazdasági rendszer jött létre, az exporttevékenység négy százalékkal nőtt, és az export mára gyakorlatilag elérte a GDP mértékét, 96 százaléka annak – magyarázta. Bízom benne, hogy a teljesítmény, amit Magyarország produkált, bátorságra ad okot, de nem elég sikeresnek lenni, sikeresnek is kell látszani. Ehhez – a magyarra egyelőre lefordíthatatlan – public diplomacy nyújthat megfelelő eszközt – tette hozzá.
A miniszterhelyettes pozitívumként említette, hogy a külügyi tárca átalakítása után szinergia jött létre a gazdasági, a kulturális és a klasszikus diplomácia között. Szükség is van erre, hiszen sokat változott a világ, s a külpolitika fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy az az egyik legkomolyabb belpolitikai tényezővé vált Magyarországon.
Connie Mack volt washingtoni kongresszusi képviselő már a beszédének elején hangsúlyozta, „az önök pozíciója sokkal erősebb a világban, mint azt gondolják”. Magyarország amerikai lobbistája hozzátette, „azt vettem észre, hogy a magyarok még mindig nem tudják eldönteni, hogy büszkék lehetnek-e. Én azt mondom, hogy igen, büszkék lehetnek magukra”. Mint azt hangsúlyozta, a sajtó szerepe rendkívül fontos egy ország nemzetközi pozicionálásában, éppen a médiával kell jobb viszonyt fenntartani Amerikában is. Ez a public diplomacy lényeges eleme. Hozzátette, segítik hazánkat abban, hogy a nemzetközi nyilvánosságban a „megfelelő” diskurzus domináljon Magyarországról, hogy a világ valós képet kapjon a magyarság értékeiről. A magyar gazdaság ma már sikertörténet és ezt nem sokan mondhatják el magukról. Bátor döntések születtek, támadásokat kellett elszenvedni, de visszatekintve látszik, hogy végül jöttek az eredmények – emelte ki.
A konferencián felszólalt Magyarország washingtoni nagykövete is, aki „stratégiai súlyúnak” nevezte a magyar–amerikai kapcsolatrendszert. Szemerkényi Réka új fejezetek nyitányaként értékelte, hogy a két országban egyidejűleg neveztek ki nagykövetet. Hangsúlyozta, a magyar–amerikai kapcsolatok olyan közös értékek mentén alakulnak folyamatosan, amelyek kifejezik mindkét nép vágyait és céljait. Felhívta arra is figyelmet, hogy az Egyesült Államok gazdasági, katonai és politikai súlya miatt a kétoldalú kapcsolatok alakulása nem lehet teljesen független a globális folyamatok alakulásától.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég elnökhelyettese szerint a public diplomacy feladata, hogy a hagyományos diplomáciai eszközök mellett megtalálja, milyen más megoldási lehetőségek léteznek egy ország számára érdekeinek hatékonyabb képviseletére. Mint mondta, a magyar gazdasági modell ma már sok szempontból tényleg „modell”, így talán ennek hangsúlyozása lehetne alapja egy új, aktívabb kommunikációs stratégiának.