A „normandiai négyek” - Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország - csütörtökön megegyeztek abban, hogy újabb „nyomásgyakorlással” próbálnak érvényt szerezni a február 12-én megkötött kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodásnak.
Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyaltak tegnap egymással. A közlemény szerint a négy ország vezetői elítélték a tűzszünet megsértését, és egyetértenek abban, hogy a Minszkben elfogadott intézkedéseket szigorúan és a maguk teljességében foganatosítani kell, valamint megvizsgálták a debalcevei események következményeit. Alekszandr Zaharcsenko, a donyecki „népköztársaság” elnöke szerint már 3-3,5 ezerre tehető a Debalceve környéki harcokban elesett ukrán katonák száma. Zaharcsenko erről a Rosszija 24 orosz állami televíziónak beszélt kórházi ágyán, csütörtökön. A vezetőt a debalcevei ostromnál, a kitörésre készülő ukrán haderő elleni műveletben lőtték meg a jobb lábán.
„Elkerülhették volna a súlyos veszteségeket, ha tárgyalnak velünk, több ízben ajánlatot tettünk arra, hogy az ukrán erők a fegyverük letételével, harc nélkül elhagyhatják a debalcevei katlant” – mondta, s hozzátette, az ukrán hatóságok sajnos elutasították az ajánlatokat. A donyecki szakadárok nem ellenzik az ENSZ-békefenntartók telepítését Kelet-Ukrajnába. Ők már a fegyveres viszály kirobbanásakor javaslatot tettek erre Oroszországnak és az ENSZ Biztonsági Tanácsának, de akkor elutasították őket. Az ENSZ-békefenntartóknak a Donyec-medencébe történő behívását Petro Porosenko ukrán elnök javasolta az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács szerda esti ülésén.
„Ukrajnában törékeny tűzszünet jött létre, megvan a kockázata, hogy nem lesz tartós” – jelentette ki Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület csütörtöki zárt ülése után. A válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai múlt csütörtökön írták alá Minszkben a szeptemberi tűzszüneti megállapodások végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot. Az egyebek mellett rendelkezik a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról és a fogolycseréről.
„Elkerülhették volna a súlyos veszteségeket, ha tárgyalnak velünk, több ízben ajánlatot tettünk arra, hogy az ukrán erők a fegyverük letételével, harc nélkül elhagyhatják a debalcevei katlant” – mondta, s hozzátette, az ukrán hatóságok sajnos elutasították az ajánlatokat. A donyecki szakadárok nem ellenzik az ENSZ-békefenntartók telepítését Kelet-Ukrajnába. Ők már a fegyveres viszály kirobbanásakor javaslatot tettek erre Oroszországnak és az ENSZ Biztonsági Tanácsának, de akkor elutasították őket. Az ENSZ-békefenntartóknak a Donyec-medencébe történő behívását Petro Porosenko ukrán elnök javasolta az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács szerda esti ülésén.
„Ukrajnában törékeny tűzszünet jött létre, megvan a kockázata, hogy nem lesz tartós” – jelentette ki Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület csütörtöki zárt ülése után. A válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai múlt csütörtökön írták alá Minszkben a szeptemberi tűzszüneti megállapodások végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot. Az egyebek mellett rendelkezik a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról és a fogolycseréről.
