Netanjahu győzelme kétséges

Huszonhat helyhez jutna a százhúsz tagú kneszetben a szociáldemokrata Munkapárt és Cipi Livni centrista Tnua (Mozgalom) pártjából álló „Cionista tábor” nevű választási szövetség, míg Benjámin Netanjahu Likud pártja csak huszonhárom mandátumot kapna, ha most tartanák a választásokat - adta hírül kedden a Háárec című izraeli újság a kettes tévécsatornára hivatkozva.  

A Jichák - helyi becenevén Buzsi - Herzog vezette Cionista Tábor a felmérések szerint eddig folyamatosan növelte előnyét a március 17-i választások előtti kampányban. Az előző felméréshez képest újabb egy mandátummal kapnának többet. Az ötszáz fős reprezentatív minta alapján megkérdezett izraeliek Naftali Bennetnek a telepeseket támogató jobboldali nacionalista Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű pártját tették a harmadik helyre 15 mandátummal a kneszetben.

Az együtt induló arab pártok is eggyel több mandátumra számíthatnak, mint amit az eddigi előzetes felmérések jósoltak nekik, ők tizenkét honatyát küldhetnének a parlamentbe a felmérés alapján, és ezzel fontos tényezővé válhatnak az új kormány megalakításakor.

Jaír Lapid Jes Atíd (Van Jövő) nevű centrista pártja az előző választásokhoz képest alaposan visszaszorult: míg akkor tizenhét, most várhatóan csak kilenc helyet szerezne. A mostani hét mandátummal nagyot esett Avigdor Liberman külügyminiszter korrupciós botrányba keveredett pártja, a Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) is. Nyolc parlamenti széket ígérnek jelenleg a Likudból kivált Móse Kahlon új, a szociális kérdéseket előtérbe helyező Kulanu (Mindannyian) nevű centrista pártjának. Ugyanennyire erős a keleti ultraortodoxok Sasz nevű, és az askenázi vallásosok Jahadút Hatóra (Egyesült Tóra) nevű pártja, miközben a balliberális Merec hat helyet kapna.

Izraelben az országos pártlistákra leadott szavazatok alapján a pártvezetők javaslatainak meghallgatása után az államelnök dönti el, hogy mely politikus alakíthat kormánykoalíciót. Általában a legtöbb mandátumot szerző párt vezetőjét kérik fel a kormányfői tisztségre. A zsidó államban első alkalommal tartanak parlamenti választást azóta, hogy tavaly márciusban 2-ről 3,75 százalékra emelték a bejutási küszöböt, ami a kis pártok esélyét csökkenti. Az újítás a korábban külön induló három arab és egy arab-zsidó pártot közös lista állítására késztette.