Szinte ugyanabban a pillanatban, mikor a világ vezetői karöltve sétáltak Párizs utcáin több millió ember között, két fiatal lány felrobbantotta magát a nigériai Potiskum mobilüzletében. A Boko Haram utolsó nigériai terrortámadása egy tíz éves kislány öngyilkos akciója után történt, ami a történelem legvéresebb terrorista támadását követte az országban: a múlt héten ugyanis több mint kétezer civilt mészárolt le az iszlamista szervezet.
Ha megnézzük, mi történik Nigériában és Franciaországban, azt látjuk, hogy a kormányzás hatékonyságában lehet a megoldás. Lehet, hogy Francois Hollande nem a legnépszerűbb vezető országában, de a Charlie Hebdo szerkesztőségének megtámadása után nem sokkal már a helyszínen volt, és határozottan elítélte a terrortámadást. Ezzel szemben Goodluck Jonathan nem nevezhető élharcosnak a terrorizmus elleni háborúban, a 2002 óta garázdálkodó Boko Haramot még meggyengíteni sem tudta, és ami a legmeglepőbb, részvétét fejezte ki a franciaországi mészárlás miatt, ám a Baga melletti lemészárolt kétezer emberről mélyen hallgatott. A nigériai kormány a hadsereggel egyetemben tehetetlen az északi területeket sorra bekebelező terroristákkal szemben, s bár lehet, hogy nehéz lenne úgy kormányozni egy országot, hogy hetente többször el kellene utaznia egy lerohant faluhoz a szolidaritás kinyilvánításához, de az ország nemzetközi megítélésben sokat segítene, ha egy határozott, hosszú távban gondolkodó, konkrét tervvel rendelkező vezető irányítaná.
