A miniszterelnök korábbi bejelentésével ellentétben mégsem lesznek Svédországban előre hozott választások, amelyet Stefan Löfven azért helyezett kilátásba december elején, mert a parlament elutasította a nemrég hivatalba lépett kisebbségi kormánykoalíció költségvetési tervezetét. A Svéd Demokrata párt korábban a bevándorlási törvények szigorítását követelte.
A belpolitikai válságért Löfven a parlamenti mandátumok tíz százalékát birtokló szélsőjobboldali Svéd Demokraták pártot okolta, amely szerinte "ki akar ütni minden kormányt, amely nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek". A bevándorlásellenes párt korábban azt ígérte, hogy kormányozhatatlanná teszi az országot, amíg nem teljesülnek a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorításáról és a Svédországba érkező menekültek számának 90 százalékos csökkentéséről szóló követelései. A kormányfőnek december végéig várnia kellett volna az előre hozott választások hivatalos bejelentésével.
Legutóbb 1958-ban fordult elő Svédországban, hogy előre hozott választásokat tartottak. Felmérések egyébiránt azt mutatták, hogy az előre hozott választások sem oldották volna fel a politikai patthelyzetet, sem a bal-, sem pedig a mérsékelt jobboldal nem szerzett volna többséget, és továbbra is a szélsőjobboldali párt maradt volna a mérleg nyelve.
