Az új ukrán parlament az ország „tömbön kívüli” státusának feladásáról és a NATO-csatlakozás megkezdéséről döntött tegnap. A döntést a mai minszki „béketárgyalásra” időzítették, ami aligha segíti a délkelet-ukrajnai helyzet rendezését. Moszkvában közben az Eurázsiai Gazdasági Szövetség ülésén a Nyugattal való együttműködést hangsúlyozták.
Az ukrán parlament a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdése mellett döntött (Fotó: Reuters/Gleb Garanich)
Minszkben ma folytatódhatnak a „béketárgyalások” a kijevi vezetés és a szakadárok képviselői között. A feltételes mód nem véletlen, hiszen ugyan lapzártánkkor a két felkelt délkelet-ukrajnai megye képviselői elindultak a belorusz fővárosban, Petro Porosenko elnök küldöttjének az utazását is biztosra mondják, a megbeszélések azonban rossz hangulatban indulhatnak. Az ukrán parlament ugyanis tegnap az ország „tömbön kívüli” státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött. A rendelkezés életbe lépéséhez már csak Porosenko aláírása hiányzik, aki maga indítványozta a semlegességről való lemondást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Ukrajna tömbön kívüli státusának feladása csak kiélezi a szembenállást az ország délkeleti régióiban. Lavrov hangsúlyozta: Kijev olyan illúziót teremt, mintha az efféle jogszabályok elfogadása révén lehetséges lenne az ukrajnai mély belpolitikai válság rendezése. Dmitrij Medvegyev kormányfő a Facebook közösségi portálon közölte, hogy Ukrajna katonailag Oroszország potenciális ellenségévé válik.
Oana Lungescu NATO-szóvivő szerint a szövetség ajtaja nyitva áll, és Ukrajna a NATO tagjává válhat, valamint teljesíti az ehhez szükséges feltételeket és betartja a szövetség alapelveit. Kijev csatlakozását Washington is óvatosan támogatja, az európai tagországok zöme pedig határozottan ellenzi.
Moszkvában közben Vlagyimir Putyin az Eurázsiai Gazdasági Szövetség vezetőinek ülésén jelezte: a posztszovjet vámunió mindenki számára nyitott. Az első új jelentkezőre sem kellett sokáig várni: Almazbek Atambajev kirgiz államfő tegnap délután jelentkezett be. A szervezet jövő január elsején kezd működni, akkortól már Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán mellett Örményország is teljes jogú tagja lesz. Kirgizisztán azt szeretné, ha a most aláírt csatlakozási szerződés május 9-én lépne hatályba - mondta Atambajev.
Putyin közben a rubelválság ügyében is határozottan lépett: a Gazprom, a Rosznyeft és a Zarubeznyeft energiaipari vállalatoknak, valamint az Alrosa és a Kristall gyémántipari cégeknek március elejére az október eleji szintre kell csökkenteniük devizatartalékaikat. Az elnöki direktíva azt is elvárja, hogy az említett cégek heti alapon jelentsék az orosz központi bank felé devizatartalékaik aktuális mértékét.
Ukrajnában – a jelek szerint – jóval rosszabb a helyzet: londoni elemzők szerint az országnak jövőre át kell rendeznie kötvényadósságait ingatag helyzete miatt. A Moody’s szerint az ukrán devizatartalék november végéig nyolcmilliárd dollárra zsugorodott, s ez már egyhavi importszámla fedezetére sem elég. Ebben a helyzetben növekszik a törlesztési államcsőd kockázata. A Moody’shoz hasonló véleményen van a Standard & Poor’s is.
