Még egy hónap sem telt el azóta, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék ideiglenesen szabadlábra helyezte a háborús bűntettekkel vádolt Vojislav Seseljt, a szélsőséges politikus máris nemzetközi szintű botrányt kavart. Szerb kormányzati politikusok egyenesen azt tartják, hogy Seselj hazaküldésével Szerbiát bünteti a nemzetközi közösség, amiért nem sorakozott fel az Európai Unió Oroszországgal szemben szankciókat foganatosító országai mögé.
Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke nem egész tizenkét évi hágai vizsgálati fogság után súlyos betegségére való tekintettel térhetett ideiglenesen haza Belgrádba. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó hágai bíróság azzal érvelt, hogy a fogságban nem biztosítható a szükséges gyógykezelése. Áttétes vastagbélrákja azonban nem akadályozta meg abban, hogy már repülőgépe földre szállása pillanatában belevesse magát a szerb belpolitikába. „A politika a prioritásom, azután jöhet a gyógykezelés” - jelentette ki Belgrádba való megérkezésekor, egyértelműsítve, hogy a regnáló kormány hatalmának megdöntésére fog törekedni. „Nem nyugszom, amíg meg nem döntöm Tomislav Nikolic és Aleksandar Vucic hatalmát, az árulókét, akik szakítottak a szerb nacionalizmus ideológiájával, és a nyugati hatalmak szolgálatába szegődtek” – mondta első, nyilvánossághoz intézett beszédében.
A hágai ügyészség követelése lényegében nyomásgyakorlás Szerbiára, amely az ország és az Egyesült Államok között elhidegülő kapcsolatok következménye, amelyeket viszont az okozott, hogy Vladimir Putyin orosz elnök a közelmúltban Belgrádba látogatott, állítják egyes elemzők. „Ha a szélesebb összefüggéseket vizsgáljuk, amelyek a Balkánon mindig politikaiak is, látszik, hogy a cél a Déli Áramlat megépülésének megakadályozása volt. Emiatt minden olyan államot támadtak, amelyen ennek a gázvezetéknek át kellett volna haladnia” – jelentette ki Branko Radun politikai elemző a vesti-online.com portálnak. Radun úgy látja, a horvátországi felháborodás, az EP határozata, a hágai ügyészség követelése mind-mind arra utal, hogy az Egyesült Államok figyelmezteti Szerbiát és igyekszik rá nyomást gyakorolni Oroszországgal való remek kapcsolatai miatt, büntetésképpen. „A cél nem az, hogy Seseljt visszaküldjék Hágába, hanem az, hogy Szerbiát destabilizálják és megfegyelmezzék annak érdekében, hogy hátat fordítson Oroszországnak” – értékelte az elemző.
A belgrádi kormány tehát kétszeres kutyaszorítóban van: egyfelől kapott egy Seseljt, akit semmiképpen sem szeretett volna a határain belül látni (annál is inkább, mert a kormányfőt, Aleksandar Vucicot és az államelnököt, Tomislav Nikolicot a radikális vezér személyes ellenségének tekinti korábbi szövetségük elárulása után), másfelől pedig most ugyanaz a nemzetközi közösség, amely hazaküldte, most a letartóztatását és kiadatását követeli. Miközben a kormány leginkább azt szeretné, ha Vojislav Seselj eltűnne, hiszen a puszta jelenléte is fenyegetés. Elvégre az egykori alelnökeiről (Nikolicról és Vucicról) senki sem tud többet, mint éppen Seselj. És ha figyelembe vesszük, hogy mi mindennel vádolták Seseljt Hágában, nem lehet kétségünk, hogy a valamikori harcostársakról szóló információi több mint kellemetlenek lehetnek. Még akkor is, ha politikai szempontból nem jelent valóban komoly veszélyt a nagyhangú visszaérő. Az Ipsos közvélemény-kutatói azt állítják: a Szerb Radikális Párt népszerűsége három százalék körül alakult Seselj érkezése előtt, közvetlenül a hazatérést megelőzően és néhány nappal a leszállást követően drasztikusan megugrott ugyanez a mutató, és nyolc százalékon állt, míg az első hosszabb nyilatkozatait követően, november végén ismét csak három százalék szavazna a radikálisokra.
