Újabb tűzszünetben állapodtak meg tegnap Délkelet-Ukrajnában, a szeptemberben kötött eddigit ugyanis csak tessék-lássék tartották be a felek. Közben a NATO külügyminisztereinek ülésén Kijev további támogatásáról állapodtak meg, noha a csatlakozás inkább formális jövőképnek, mint valóságnak tűnik.
Kerek három hónappal az első minszki tűzszünet után, december 5-én hivatalosan újra elhallgatnak a fegyverek Délkelet-Ukrajnában. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői missziójának közlése szerint a luhanszki szeparatisták képviselői állapodtak meg tűzszünetben az ukrán fegyveres erők képviselőivel. Az egyezség szerint – amely orosz és EBESZ-es közvetítéssel született november 29-én – a fegyvernyugvásnak december 5-én kell életbe lépnie a Luhanszk megyében lévő „frontvonal” mentén, a nehézfegyvereket pedig a szemben álló felek december 6-tól kezdik kivonni a korábbi tárgyalásokon kijelölt ütközőzónából.
Tegnap délután a luhanszkiak után a donyecki szakadárok is azt ígérték, hogy a tűzszünet érdekében hátrébb vonják nehéztüzérségüket az általuk megszállt és az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatti terület között húzódó „frontvonalról”. Andrij Purgin, az önhatalmúlag kikiáltott donyecki népköztársaság egyik vezetője szerint december 9–10-ig sikerül olyan „eredményt” elérniük, aminek köszönhetően „megkezdhetik nehézfegyvereik visszavonását”. Az eredeti minszki megállapodásban az szerepelt, hogy a fegyvernyugvás teljesülése érdekében a szemben álló felek legalább 15-15 kilométerrel hátrébb vonják nagy kaliberű fegyvereiket, így alakítva ki egy harminc kilométer széles ütközőövezetet az általuk ellenőrzött területek között.
A megállapodások ellenére azonban ha az általános harcok meg is szűntek, egy-egy körzetben viszont nem csitultak az összecsapások. Donyeckben például a felkelők folyamatosan tűz alatt tartották a repülőteret, válaszul a kormányerők a várost lőtték.
Közben a NATO–külügyminiszterek brüsszeli ülésén Ukrajna további támogatásáról állapodtak meg, így bővül a Kijevbe küldött „tanácsadók” köre is. Az ülésen videokapcsolaton keresztül részt vett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter is. (Az ukrán parlament döntése alapján Klimkin továbbra is a kormány tagja marad, mint ahogy megtartja tárcáját a korábbi had- és belügyminiszter is. Ugyanakkor gyors honosítás után három külföldi állampolgár is a kabinet tagja lesz: az amerikai Natalija Jarszenko pénzügy-, a litván Ajvarsz Abramovicsusz gazdasági, a grúz Alekszandr Kvatasvili egészségügyi miniszter lesz.) Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy Ukrajna a 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett ígéretnek megfelelően a NATO tagja lesz, ha „felvételét kéri, és teljesíti a tagság feltételeit”. Ez a bizonytalan kitétel megfelel a „nagy” európai tagországoknak, ugyanis a németek és a franciák is mereven ellenzik Kijev felvételét. „A NATO-val szembeni kihívások szempontjából jó döntések születtek a szeptemberi eleji walesi NATO-csúcson, ám azokat megfelelően végre is kell hajtani” - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető kitért arra, hogy litván kollégája külön köszönetet mondott azért, hogy Magyarország 140 fős lövészszázadot küldött a balti országban tartott gyakorlatra. Jövőre Magyarország is részt vesz majd a balti országok légterének ellenőrzésében.
